Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara (rövidítve: ELTE-PPK) az egyetem egyik legfiatalabb kara. A kart 2003-ban alapították.
Az ELTE azon karai közé tartozik, amelyek 2003-ban létesültek. Az általa gondozott két főbb tudományterületeknek voltak szakmai előzményei az ELTE jogelőd intézményeiben: neveléstudományi tanszék már 1814-től, pszichológiai szervezeti egység az 1930-as évektől működött az egyetemen, ez utóbbi 1947-ben vált önálló tanszékké.
1945 után néhány évig Prohászka Lajos vezette a pedagógiai tanszéket. Ezt követte egy vezetőváltással sűrűn tarkított, átpolitizált időszak a tanszék életében. Az ’50-es évek végéig a neveléselmélettel foglalkozó Ágoston György töltötte be a vezetői posztot, ekkor, 1959-ben kezdődött és majd két évtizedig, 1978-ig tartott Nagy Sándor vezetői szerepe, aki a korszellemben születő didaktika szisztematikus kidolgozásával iskolateremtő szerepet játszott. A pszichológia területén Várkonyi Hildebrand Dezső világháborút követő megbizatása után Kardos Lajos vezetésével működött a tanszék 1949-től egészen 1974-ig. Az ’50-es évek elhúzódó időszakában a szaktanszékek puszta létét, oktatási jelenlétét az egyetemi tanárképzés biztosította. E tekintetben a ’60-as években következik be nyitás a fokozatosan önállósuló pedagógia és pszichológia szakos képzés irányába, ami az oktatás differenciálódásával és a hallgatók és oktatók számának gyarapodásával járt. 1974-ben Barkóczi Ilona és Salamon Jenő vezetésével szétvált két pszichológiai tanszék. Egyfelől az általános lélektani, amely ekkor magában hordozta a személyiség- és klinikai pszichológiát is, másfelől a fejlődés- és neveléspszichológiáé, amelyhez utóbb kapcsolódott a társadalom- és munkapszichológia. A pedagógiai és pszichológiai tanszékek között egy laza szervezeti koordináció működött, az ELTE Bölcsészettudományi Karán ekkor általánosan jelenlévő „tanszékcsoporti” formában. 1984-ben a pszichológia tudományterületét központi politikai kezdeményezésre különválasztották, egységes vezetés alatt belül tagolt intézetet hoztak létre (amelyhez hasonló beavatkozásra a ’80-as években egyedül a matematika területén kísérleteztek, ott is helyi ellenállásba ütközve, szintén kompromisszumos megoldással). A rendszerváltás előestéjén az intézet felbomlott, igazgatója, Illyés Sándor a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola élére távozott. A rendszerváltáskor a pszichológiai szakterület a jelentős oktatásszervezési változások egyik fő kezdeményezője volt a bölcsészkaron, és együtt lépett fel a pedagógia művelőivel egy új, egységes tanárképzési modell kialakítása érdekében. Ezt a modellt vállalta fel 2003-ban Klinghammer István rektor egyetemi vezetése, ami hozzájárult ahhoz, hogy ekkor a Tanárképző Főiskolai Kar megszűnt és megszületett a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, amely inkorporálta a bölcsészkar pedagógiai tanszékét, pszichológiai tanszékcsoportját, a tanárképző főiskolai kar megfelelő szervezeti egységeit, valamint az egyetem testnevelési tanszékét. A bölcsészkarból értelemszerűen kivált és ide csatlakozott a pedagógia és a pszichológia két, országosan úttörő szerepet játszó doktori iskolája. Az alapító dékán Hunyady György volt (2003-2007), aki 1993-tól vezette a pszichológiai tanszékcsoportot és mint a bölcsészettudományi képesítési követelmények országos bizottságának vezetője tevékenyen részt vett az egységes tanárképzés előmunkálataiban és vitáiban. Az új kar infrastruktúráját a pszichológiai tanszékek Izabella utcai épülete és a korábbi tanárképző főiskolai kar Kazinczy utcai épülete, valamint a Bogdánfy utcai sportbázis biztosította. Az egyetem szervezeti rendjében helyet foglaló új kar belső struktúrája tovább differenciálódott, a kar szakos hazai és külföldi hallgatóinak száma jelentősen növekedett, az intézmény jelenlegi formáját Demetrovics Zsolt dékánsága idején (2014-2021) öltötte fel.
A Pedagógiai és Pszichológiai Karnak 8 intézete van jelenleg.[1]
Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék Kognitív Pszichológia Tanszék Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék Szociálpszichológia Tanszék
A Pedagógiai és Pszichológiai Karnak eddig négy dékánja volt:[2]
A következő lista az ismertebb kutatókat tartalmazza. Az ismertség a Google Tudós idézetek alapján lett megállapítva.
(ESI = Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, NI = Neveléstudományi Intézet, PI = Pszichológiai Intézet)