| ELTE TTK Biológiai Intézet (Institute of Biology) |
| Alapítva | 2005 |
| Hely | Magyarország, Budapest |
| Oktatók száma | 50 |
| Tanulólétszám | 200 |
| Igazgató | Miklósi Ádám |
| Elérhetőség |
| Cím | 1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C |
| Postacím | 1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C |
| Az ELTE TTK Biológiai Intézet weboldala |
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézete az egyetem egyik intézete.[1]
Történet
Az ELTE TTK Biológiai Intézet Magyarország legsokoldalúbb egyetemi biológiai szakmai közössége. Az intézet 12 tanszéket, több MTA-ELTE Kutatócsoportot, Lendület és más számos pályázati nyerteseket egyesítő közösséget foglal magába.[2]
Az ELTE-n a biológiai képzés az 1800-as évek közepén kezdődött különböző természettudományos diszciplínák önállósodásának következtében. Ekkoriban még csak tanárképzés keretében folyt a biológia oktatása. Az ELTE levéltárának adatai szerint 1875-ben már elkezdték ellenőrizni a biológiai tanárképzés minőségét. 1954-ben a biológiatanári szakot kibővítették ötéves képzés szakká. 1963-ban megalapították a biológus szakot, aminek célja a kutató szakemberek képzése volt.
2006-tól három éves alap- (B.Sc.) és erre épülő két éves mesterképzés (M.Sc.) keretében folyik a képzés az intézetben a bolognai folyamatoknak megfelelően. A legkiemelkedőbb hallgatók a Biológiai Doktori Iskola programjában folytathatják tanulmányaikat.
2013-tól a biológiatanári végzettséghez ötéves képzésben folyik az oktatás.
A Biológiai Intézet a Biológiai alapszak, a Biológus mesterszak és a tanárképzés Biológia modulja oktatásáért felelős. Az intézetnek meghatározó szerepe van a Környezettan és Környezettudomány képzésekben, mindemellett az intézet részt vesz pszichológusok és gyógyszerészek oktatásában is. Ezen felül az intézet felügyel felsőoktatási szakképzéseket is, illetve szakirányú továbbképzéseket. A Tudományos Diákkör munkájában való aktív részvétel egy nagyon fontos eleme a hallgatók kutatói életpályára nevelésében. A Biológiai Doktori Iskola 10 programot működtet a mesterszakos diplomát szerzett hallgatók számára.
A Biológiai Intézet nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az ELTE Természettudományi Kar vezető helye legyen a hazai és a nemzetközi egyetemi rangsorokban. Az intézet publikációs teljesítménye, pályázati sikeressége valamint hazai és külföldi kapcsolatrendszere további fejlesztésével kíván fejlődni.
Tanszékek
Az intézet 12 tanszéket és egy szakmódszertani csoportot foglal magába.[3]
Vezetés
Az intézetet az intézetigazgató vezeti, két helyettessel (egy stratégiai és egy oktatási intézetigazgató).[7]
| Títulus |
Név
|
| Intézetigazgató |
Miklósi Ádám
|
| Stratégiai intézetigazgató helyettes |
Vellainé Takács Krisztina
|
| Oktatási intézetigazgató helyettes |
Kovács M. Gábor
|
Oktatás
Az intézetben alapképzés, mesterképzési és doktori képzés folyik.[8]
| Képzés |
Tantárgy
|
| Alapképzés |
Biológia
|
| Mesterképzés |
Biológus
Biotechnika
Gyógyszerész
|
| Doktori képzés |
Biológia
|
Oktatók
A félkövérrel szedett oktatók 2021-ben is az egyetemen oktatnak.
| Tanszék |
Tanszékvezetők
|
| Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék |
Lőw Péter, Kovács János
|
| Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék |
Herczeg Gábor
|
| Biokémiai Tanszék |
Kovács Mihály
|
| Embertani Tanszék |
Vellainé Takács Krisztina
|
| Etológiai Tanszék |
Miklósi Ádám
|
| Élettani és Neurobiológiai Tanszék [4] |
Ádám György, Détári László,Dobolyi Árpád, Kukorelli Tibor, Világi Ildikó
|
| Genetikai Tanszék |
Ari Eszter, Bana Ágnes, Barna János, Billes Viktor, Egyed Balázs, Hotzi Bernadett, Kovács Tibor, Orosz László, Sigmond Tímea, Sturm Ádám, Varga Máté, Vellai Tibor, Vida Gábor
|
| Immunológiai Tanszék[5][6] |
Gergely János, Erdei Anna, Kacskovics Imre
|
| Mikrobiológiai Tanszék |
Tóth Erika
|
| Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék |
Fodor Ferenc
|
| Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék |
Standovár Tibor, Szathmáry Eörs
|
| Növényszervezettani Tanszék |
Kovács M. Gábor, Solymosi Katalin
|
| Biológiai Szakmódszertani Csoport |
|
Kutatás
Anatómia, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék
Az Anatómia, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék a molekuláris sejtbiológia tárgykörén belül a sejtpusztulással és az autofágia (a sejtes önemésztés) molekuláris mechanizmusával és szabályozásával foglalkozik. A tanszék kutatói vizsgálják az autofágia hormonális és genetikai szabályozását, az autofágia szerepét a sejtpusztulásban, a makromolekulák degradációjában, a neuronvesztéssel járó betegségekben, és a tumorigenezisben. A kutatók modellrendszerként ecetmuslicát és emlős sejtvonalakat alkalmaznak. A tanszék oktató-kutatóinak érdeklődési területe a kutatási témák igen széles spektrumát öleli fel: génszabályozástól és RNS interferenciától, az autofágián, endocitózison át a krinofágia folyamatát szabályozó molekulák jellemzéséig.[9]
Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék
Az Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék kutatásainak közös tulajdonsága, hogy az egyed feletti szerveződési szintekre (populációk, fajok, magasabb taxonok) koncentrál, bár a vizsgált kérdések megválaszolásához gyakran nyúl az egyed alatti szerveződési szintek (fiziológia, genetika, molekuláris biológia) vizsgálatában bevett módszerekhez. A modellfajok rendkívül széles skálán mozognak az amőbáktól a televényférgeken és ízeltlábúakon át a gerincesekig. Az ökológiai vizsgálatainkat túlnyomó részt természetes élőhelyeken végezzük, pl. a Pilisi hegységben működő (ELTE Pilis Projekt) kutatóállomásunkon több mint 30 éve folyamatosan kutatjuk az odúköltő énekesmadarakat.[10]
Biokémiai Tanszék
A Biokémiai Tanszéket Bíró Endre, Szent-Györgyi Albert egykori tanítványa, alapította az 1970-es években. Ebből az évtizedből datálódik a tanszék történetét végigkísérő kutatási téma, az izombiokémia, amit ma a motorfehérjék kutatása címmel űz. A tanszék történetének másik nagy alakja, Gráf László a szerin-proteázok szerkezet-funkció vizsgálatát indította el a tanszéken az 1980-as évek közepén, amely azóta is a tanszék kutatási témái közé tartozik. Az elmúlt két évtizedben a tanszék kutatási portfóliója jelentősen kiszélesedett és az fehérjetudományi alapkutatás kiegészült alkalmazott kutatásokkal, biomarker- és gyógyszerfejlesztési projektekkel. A Biokémiai Tanszéken jelenleg 6 kutatócsoport működik, kiegészülve 3 pályázatnyertes junior kutatónkkal, akik részben önálló témákon dolgoznak. A kutatásaik elsősorban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia támogatja. A tanszéken működött az Európai Kutatási Tanács első, a Biológiai Intézethez kötődő kutatócsoportja. A kutatási projektjeik kiterjedt hazai és nemzetközi együttműködésben valósulnak meg. Ipari együttműködési partnereink között van a Richter gyógyszergyár.[11]
Embertani Tanszék
Az Embertani Tanszék jelenlegi kutatási témái közé tartozik a kárpát-medencei történeti népességek embertani kutatása, különös tekintettel az őskori és népvándorlás kori populációk eredetének és esetleges továbbélésének kérdéseire. Életmód és betegségek a történeti korokban.Pajzsmirigy alulműködéses gyermekek növekedési mintázata. A Kolekalciferol ellátottság mértéke és a testszerkezet mutatói közötti kapcsolat elemzése gyermekeknél. Az alapanyagcsere életkori és nemi különbségei. Tumor szuppresszor és metasztázis inhibitor gének biológiai funkciójának vizsgálata genetikai modell, tumorsejtvonalak és humán szérum minták felhasználásával.[12]
Etológiai Tanszék
Az Etológiai Tanszék kutatási területei közé a viselkedéskutatás és azzal összefüggő biológiai területek (genetika, ökológia, élettan) széles skáláját tartozik. Kezdetben a tanszéki kutatások döntően a kutyák elmebeli képességeinek vizsgálatával foglalkoztak, de mára más fajokkal is bővült az elmeműködésre és agyműködésre irányuló kutatási paletta.[13]
Élettani és Neurobiológiai Tanszék
Az Élettani és Neurobiológiai Tanszék az idegrendszer felépítésének és működésének megismerésével foglalkozik. A tanszék az emberi életkor meghosszabbodása, az életvitel felgyorsulása következtében azonban megfigyelhető az idegi működést érintő betegségek kialakulásának okaival is foglalkozik. A normál idegrendszeri működés, viselkedés és az ennek hátterében álló sejtszintű folyamatok feltárása a tanszék egyik fő kutatási területe. A tanszéken különböző vizsgálati módszerek felhasználásával ezen kutatásoknak nagy hagyománya van.[14]
Kutatók
A következő lista az ismertebb kutatókat tartalmazza. Az ismertség a Google Tudós idézetek alapján lett megállapítva.
Ismertebb hallgatók
- Balogh János, biológus (1935, biológia, PhD)
- Csuzdi Csaba, biológus (1984, biológia)
- Hámori József, biológus (1955, biológia)
- Jávor Benedek, politikus (2006, biológia, PhD)
- Juhász-Nagy Pál, biológus (1957, biológia és kémia)
- Kampis György, biológus (1988, biológia)
- Kollányi Ágoston, rendező (1971, biológia)
- Kubinyi Enikő, etológus (2004, etológia PhD)
- Podani János, biológus (biológia)
- Solymosi Katalin, biológus (2005, biológia PhD)
- Szabó Rebeka, politikus (2001, biológia)
- Tölgyesi Ágnes, rendező (1980, biológia)
- Vida Gábor, biológus (1957, biológia és kémia)
Hivatkozások
|
|---|
| Karok | |
|---|
| Intézetek | |
|---|
| Tanszékek | |
|---|
| Gyakorló Iskolák | |
|---|
