PROFILBARU.COM

	Druidák ; (Vercingétorix – La légende du druide roi / Druids)
	2001-es francia–belga–kanadai film
	Alternatív cím: Druidák alkonya
Rendező	Jacques Dorfmann
Producer	Jacques Dorfmann
Műfaj	életrajzi film; filmdráma;
Forgatókönyvíró	Norman Spinrad; Rospo Pallenberg; Jacques Dorfmann;
Főszerepben	Christopher Lambert; Klaus Maria Brandauer; Denis Charvet; Max von Sydow; Bernard-Pierre Donnadieu; Jean-Pierre Rives; Inés Sastre; Claude Brasseur; Vincent Moscato; Yannis Baraban; Yves Belluardo; André Melançon; Tzvetana Maneva; Paraskeva Dzhukelova; Valentin Ganev; Aubert Pallascio; Patrice Bissonnette; Maria Kavardzsikova; Jean-Pierre Bergeron;
Zene	Pierre Charvet
Operatőr	Stefan Ivanov
Vágó	Marie Castro Vazques
	Gyártás
Gyártó	TF1; M6;
Ország	Franciaország; Belgium; Kanada;
Nyelv	angol; francia;
Forgatási helyszín	Bulgária
Játékidő	124 perc
Költségvetés	15 000 000 $
	Forgalmazás
Forgalmazó	Netflix
Bemutató	2001. jan. 24.; 2001. aug. 31.; 2004. jan. 29.;
Korhatár	IV. kategória (NFT/24101/2017)
	További információk
	IMDb; PORT.hu;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Druida.

Druidák vagy Druidák alkonya (eredeti francia nyelvű címe Vercingétorix – La légende du druide roi – jelentése: „Vercingetorix: A druida-király legendája”, – angol nyelvű címe Druids), 2001-ben bemutatott francia–belga–kanadai történelmi kalandfilm-dráma, Jacques Dorfmann rendezésében, nemzetközi szereplőgárdával, Christopher Lambert, Klaus Maria Brandauer, Inés Sastre, Maria Kavardzsikova, Bernard-Pierre Donnadieu és Max von Sydow főszereplésével. A cselekmény Julius Caesar első galliai hadjáratát dolgozza fel, erősen romantizált és hatásvadász szemlélettel. A történet tárgyi tévedéseinek sokasága és a megvalósítás hibái miatt a filmet a kritika erősen lehúzta, a közönség érdeklődése is elmaradt az elvárttól. A film és alkotói Franciaországban három „Arany bidé-díjat” kaptak, a legrosszabb forgatókönyvért, a legrosszabb színészi játékért (Christopher Lambert) és a legrosszabb rendezésért (Jacques Dorfmann). A filmet Bulgáriában forgatták, a stáblistán bolgár színészek is szerepelnek.

Cselekmény

I. e. 60-ban Galliában üstököst látnak az égen, és ezt úgy értelmezik, hogy Galliának új királya támad. Guttuart fő-druida elmegy Gergoviába, az arvernus törzs fővárosába, a gall törzsfők és druida főpapok gyűlésére, ahol Celtillus, az arvernus törzs főnöke elnököl. Celtillus fia, Vercingetorix és Epona hercegnő belopóznak, és figyelik a gyűlést. Celtillus elmondja, hogy a gallok az ősi királyság helyére az arisztokratikus köztársaságot helyezték, ahol úgymond „a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények egyre szegényebbek lesznek”. Felhívja a figyelmet, hogy a szétforgácsolt gall köztársaságokat északról a teutonok, délről a Római Birodalom inváziója fenyegeti, ezért Galliát ismét egy közös király alatt kell egyesíteni. Felmutatja az ősi gall királyok koronáját, amit ő maga kíván viselni. Öccse, Gobannitius, aki bátyja helyére pályázik, jelez egy álruhás merénylőnek, aki nyíllal meglövi Celtillust. Gobannitius letartóztatja sebesült bátyját, és saját magát nyilvánítja az avernusok törzsfőjévé. Vercingetorix közbe akar lépni, de Guttuart visszatartja, a „sors” nevében. Celtillust elevenen máglyán megégetik, Vercingetorix bosszút esküszik. Guttuart elviszi a fiút Rhiához, a harcos druida papnőhöz, aki kitanítja a kardforgatásra, harcművészetekre és varázslásra.

Néhány év múlva Vercingetorix felnőtt fiatalemberként készül a bosszúra. Guttuart fő-druida nagy sorsfordulót jövendöl neki, de homályos, sybillai jóslatait nem értelmezik helyesen. Egy épülő római úton találkoznak Julius Caesarral és római légiósaival. Guttuart az erdőbe menekül, mert Caesar üldözi a druidák vallását. Az ifjú Vercingetorix bevárja Caesart, és hetykén üdvözli. Néhány ismerkedő szó után Caesar ott helyben elismeri a fiatalembert az arvernusok törzsfőjeként, és meghívja az arvernusokat a Britannia elleni római hadjáratba, nekik ígérve a zsákmány felét. Vercingetorix elmegy Gergoviába, egy hanyag mozdulattal megöli bitorló nagybátyját, Gobannitiust, vérbosszút állva apja gyilkosán. Az arvernusok a gazdag zsákmány reményében lelkesen csatlakoznak Caesar britanniai expedíciójához. Bibractéban, a haeduus törzs székhelyén összegyűlnek a gall törzsfők, hogy meghallgassák Caesar haditervét. Dumnorix, a haeduus törzsfő kételkedik a hadjárat sikerében, ezért Caesar túszként lefogatja Dumnorix gyermekeit.

Caesar hívatja Vercingetorixot, és felajánlja neki, hogy Róma nevében őt ismerné el az egyesített gall törzsek közös királyaként, és odanyújtja neki a gall királyok ősi koronáját. Vercingetorix elutasítja, mondván: a királyt a „sorsnak” kell kijelölnie. Közben Dumnorix összeütközésbe kerül egy római helyőrséggel, Caesar arra utasítja Vercingetorixot, hogy fogja el vezértársát. Vercingetorix rátalál Dumnorixra, akitől megtudja, hogy apjának, Celtillusnak halálát a rómaiak tervelték ki és irányították. Két római, akik követte Vercingetorixot, meggyilkolja Dumnorixot. Vercingetorix egyiküket megöli, a másikat visszaküldi Caesarhoz, hogy tudassa vele: addigi szövetségese mostantól ellensége.

Gergoviában Vercingetorixot az arvernus törzs fejévé választják. Ő a rómaiak elleni harcban a felperzselt föld taktikáját alkalmazza. Miután Vercingetorix leöli az avaricumi római helyőrséget, Caesar lemészároltatja Avaricum összes gall lakosát, majd seregével Gergoviába vonul. Ide érkezik a haeduus törzsi had is, de amikor meghallják az avaricumi mészárlás hírét, felmondják Rómával kötött szövetségüket. Caesar megátkozza az összes gallokat, és visszavonul seregével.

A gall törzsfők megválasztják Vercingetorixot az egyesített gall sereg főparancsnokává, és felszólítják, űzze ki a rómaiakat Galliából. Közben Caesar gall-ellenes paktumot köt a Rajnán túl élő, rettegett teutonokkal. Vercingetorix Alesiába vonul, amelyet Caesar hatalmas sereggel ostrom alá vesz. Az alesiai csata során a rómaiak circumvallatiót (körsáncot) építenek a város köré, csapdába ejtve Vercingetorixot és seregeit. Késve bár, de megérkezik a gall felmentő sereg, amely Vercingetorix parancsára bekeríti az ostromló rómaiakat. Caesar látja, hogy a két gall sereg közé szorított ostromló seregét hamarosan kiéheztetik, de váratlan fordulat következik: a gall törzsfők azt kívánják Vercingetorixtól, mérjen döntő csapást a rómaiakra. Vercingetorix vonakodva beleegyezik, a gallok megrohanják a római körsáncot. Az erődsánc azonban kitart, a rómaiak nyílzáporral és vetődárdákkal pusztítják a gallokat. Caesar beveti a teuton sereget is, a gallok teljes vereséget szenvednek. Vercingetorix leteszi a fegyvert és meghódol Caesarnak. A rómaiak meghódítják és alávetik Galliát. A záró narráció szerint Vercingetorixot Caesar saját foglyaként elhurcolta, és diadalmenete után kivégeztette. Két évvel később, i. e. 44 március idusán Caesart ellenségei a római szenátusban meggyilkolták.

Szereposztás

Szerep	Színész^[1]	Magyar hangja (1. szinkron)^[2]
Vercingetorix, Celtillus fia	Christopher Lambert	László Zsolt
Celtillus(wd) arvernus törzsfő	N/A	N/A
Gobannitius(wd), Celtillus öccse	Aubert Pallascio	N/A
Julius Caesar	Klaus Maria Brandauer	Szabó Sipos Barnabás
Guttuart, fő-druida	Max von Sydow	Ujréti László
Epona hercegnő	Inés Sastre	Németh Borbála
Dumnorix, a haeduus törzs főnöke	Bernard-Pierre Donnadieu	Besenczi Árpád
Rhia, harcos papnő	Maria Kavardzsikova (Kavardjikova)	Farkasinszky Edit
Cassivelaun arvernus vezér (Vercassivellaunos)	Denis Charvet	N/A
Moscatos, arvernus vezér	Vincent Moscato	N/A
Litavic haeduus vezér (Litaviccos)	Yannis Baraban	N/A
Teuton vezér	Jean-Pierre Rives	N/A
Öreg avernus	Dzsoko Roszics (Jocko Rossitch)	Izsóf Vilmos
Narrátor hangja	Claude Brasseur	N/A