A diklór-monoxid szervetlen vegyület, a klór egyik oxidja. Szobahőmérsékleten barnássárga színű gáz, amely nagy koncentrációban hő vagy szikra hatására felrobbanhat.[1]
Előállítás
Előállításának legkönnyebb módja az, ha frissen nyert sárga higany(II)-oxidot és klórt reagáltatunk egymással. Ebben a reakcióban a diklór-monoxid mellett higany-oxid és higany-diklorid keletkezik.
- 2 Cl2 + 2 HgO → HgCl2·HgO + Cl2O
Előállításának a másik módja, hogy nedves nátrium-karbonátot és klórgázt reagáltatunk egymással. A diklór-monoxid vízben nagyon jól oldódik,[2] a hipoklórossav anhidridje. A diklór-monoxid és a hipoklórossav egymással kémiai egyensúlyban van.[3]
- 2 HOCl ⇌ Cl2O + H2O K (0 °C) = 3,55·10−3 dm³/mol
Felhasználása
Az iparilag előállított diklór-monoxid nagy részét hipokloritok készítéséhez használják fel.
Szerkezete
A diklór-monoxid molekula – az oxigénatom két nemkötő elektronpárja miatt – hajlított alakú.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Dichlorine monoxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
- ↑ N. N. Greenwood and A. Earnshaw, "Chemistry of the Elements", 2006 Butterworth-Heinemann
- ↑ Inorganic chemistry, Egon Wiberg, Nils Wiberg, Arnold Frederick Holleman, "Dichlorine oxide" p.459, section 5.3.1 google books link
- ↑ Inorganic chemistry, Egon Wiberg, Nils Wiberg, Arnold Frederick Holleman, "Hypochlorous acid" p.442, section 4.3.1