Higany(II)-oxid

Higany(II)-oxid
higany(II)-oxid
higany(II)-oxid
IUPAC-név	higany(II)-oxid
Más nevek	merkuri-oxid montroydit
Kémiai azonosítók
CAS-szám	21908-53-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	HgO
Moláris tömeg	216,5894 g/mol
Megjelenés	sárga vagy vörös, szilárd
Sűrűség	11,14 g/cm³, szilárd
Olvadáspont	500 °C (773,15 K)
Forráspont	N/A
Oldhatóság (vízben)	oldhatatlan
Lúgosság (pKb)	N/A
Veszélyek
EU osztályozás	Nagyon mérgező (T+), Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok	R26/27/28, R33, R50/53[1]
S mondatok	(S1/2) S45, S13, S28, S60, S61[1]
Lobbanáspont	nem gyúlékony
LD50	18 mg/kg (patkány, szájon át) 315 mg/kg (patkány, bőrön keresztül)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation	higany-szulfid higany-szelenid higany-tellurid
Azonos anion	cink-oxid kadmium-oxid
Rokon vegyületek	higany(I)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A higany(II)-oxid a higany oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Képlete HgO. Narancssárga színű por. Erősen mérgező hatású. Vízben oldhatatlan, de híg savakban oldódik. Hevítés hatására szublimál, eközben higanycseppek válnak ki. Létezik sárga és vörös higany(II)-oxid is, ezek között csak a részecskék méretében van különbség, kémiai összetételük azonos.

Kémiai tulajdonságai

A higany(II)-oxid hevítés hatására (400 °C feletti hőmérsékleten) elemeire bomlik. Ez a reakció megfordítható, a higany óvatos hevítésekor higany(II)-oxid képződik. A bomlás szobahőmérsékleten is lejátszódik fény hatására, a higany(II)-oxid megszürkül a kiváló higany miatt.

${\displaystyle \mathrm {2\ HgO\rightleftharpoons 2\ Hg+O_{2}} }$

Vízben nem oldódik, de híg savakban igen. Híg salétromsav hatására például higany(II)-nitrát képződik belőle. Feloldódik alkálifémek jodidjainak tömény oldatában is, ekkor komplex vegyületek, alkáli-jodo-merkurátok keletkeznek.

${\displaystyle \mathrm {HgO+4\ KI+H_{2}O\rightarrow K_{2}HgI_{4}+2\ KOH} }$

A képződő oldatok nagy sűrűségűek, erősen mérgezők. Hidrazin hatására, nitrogén fejlődése közben higany szabadul fel belőlük.

Előfordulása

A higany(II)-oxid a természetben a ritka montroydit ásványként található meg. A montroydit rombos kristályrendszerű.

Előállítása

A higany(II)-klorid vagy a higany(II)-nitrát vizes oldatából nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid hatására sárga csapadékként higany(II)-oxid válik le.

${\displaystyle \mathrm {HgCl_{2}+2\ KOH\rightarrow HgO+2\ KCl+H_{2}O} }$

Higany(II)-nitrát hevítésekor a vegyület téglavörös alakja képződik.

${\displaystyle \mathrm {Hg(NO_{3})_{2}\rightarrow HgO+2\ NO_{2}+O} }$

Higany(II)-oxid kémcsőben

Felhasználása

A higany(II)-oxidot oxigén laboratóriumi előállítására használják. Joseph Priestley először higany(II)-oxid hevítésével nyert oxigént 1774-ben.

Balesetvédelem

A higany(II)-oxid gőzei belélegezve mérgező hatásúak, ilyen esetben irritációt, köhögést vált ki. Kis mennyiség belélegzése esetén friss levegőre kell menni, nagy mennyiség belélegzése esetén azonnal orvosi ellátást ajánlott igénybe venni.

Jegyzetek

1. A higany(II)-oxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 8. (JavaScript szükséges) (angolul)

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• omfi.hu^{[halott link]}