PROFILBARU.COM

	Dalos György ; (György Dalos)
Született	Deutsch György; 1943. szeptember 23. (81 éves); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Rimma Vlagyimirovna Truszova
Gyermekei	Dalos Anna
Szülei	Berliner Erzsébet; Deutsch (Ivor) Andor
Foglalkozása	újságíró; fordító; történész; író;
Iskolái	Moszkvai Állami Egyetem (–1967)
Kitüntetései	Adelbert von Chamisso-díj (1995); Lipcsei Könyvdíj az Európai Megértésért (2010); Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland (2015);
	Írói pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	regény; kisregény;
Fontosabb művei	Előtörténetek; A körülmetélés; Balaton-brigád
	PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dalos György témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Dalos György (egyértelműsítő lap)

Dalos György (eredeti neve: Deutsch György) (Budapest, 1943. szeptember 23. –) Füst Milán-díjas és az NSZK Szövetségi Érdemrendjének Első Osztályú Érdemkeresztjével kitüntetett magyar író, műfordító és költő.

A moszkvai Lomonoszov Egyetem történelem karán szerzett diplomát, majd a Munkásmozgalmi Múzeumnál kezdett dolgozni. 1968-ban mint egy szélsőbaloldali diákcsoport tagját hét havi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Munkáját elvesztette és nem jelenhettek meg könyvei. Német és szovjet szakkönyvek és folyóiratok fordításából tartotta fenn magát. 1984-től kapott rendszeresen munkát német nyelvterületen és 1995 óta Berlinben él, a Szász Művészeti Akadémia levelező tagja, egy berlini hetilap szerkesztője.

Életpályája

Szülei Deutsch (Ivor) Andor (1906–1945)^[5] és Berliner Erzsébet.^[6] Édesapja a munkaszolgálata során szerzett betegségében halt meg, 1945-ben, édesanyja is gyakran betegeskedett, így fiuk 12 éves koráig zsidó felekezeti gyermekotthonokban, később pedig a Fiúárvaházban nevelkedett. Miután hazakerült, megkezdte tanulmányait az Andrássy úti általános iskolában, ezt követően pedig a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. 1962-ben tette le az érettségi vizsgát, 1967-ig a moszkvai Lomonoszov Egyetem történelem karán tanult mint a Művelődésügyi Minisztérium ösztöndíjasa. Diplomamunkája a német szociáldemokráciát taglalta a Weimari Köztársaság idején. 1964-ben lett az MSZMP tagja, 1965-ben pedig belépett a Magyar Írók Szövetségébe.

Ekkor már folyamatosan jelentek meg versei, könyvrecenziói és tudósításai a moszkvai irodalmi életről. 1967-ben a Munkásmozgalmi Múzeumnál kezdett dolgozni segédmuzeológusi beosztásban. 1968-ban fordulat következett be életében, mely későbbi pályájára is kihatott: a Fővárosi Bíróság az úgynevezett „maoista perben“ a Pór-féle maoista összeesküvésben való részvétel miatt hét havi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte államellenes összeesküvés vádjával. Emiatt a pártból kizárták, munkahelyén felmondtak neki, megtiltották, hogy kiutazzon és részleges publikációs tilalmat rendeltek el számára: 19 éven keresztül nem jelent meg könyve Magyarországon.

Egy későbbi konfliktus alkalmával rendőri felügyeletet kapott, mely ellen 25 napos éhségsztrájkkal tiltakozott és melyet végül Lukács Györgynek köszönhetően oldottak fel. Innentől fogva többé nem került nyílt konfliktusba az államhatalommal annak ellenére, hogy az 1970-es években kivette részét a demokratikus ellenzék munkájából. Egy moszkvai diáktársnőjével, Rimma Vlagyimirovna Truszovával kötött házasságot. Tőle 1973-ban született lánya, Anna, aki muzikológusként és zenekritikusként dolgozik.

Ez idő tájt munkája német és szovjet szakkönyvek és folyóiratok fordításából állt. Műveit 1979-től publikálta a Német Szövetségi Köztársaságban. Kinti kapcsolatai révén 1984-ben elnyerte a DAAD Berlini Művészprogramjának egyéves ösztöndíját, ezután pedig 1985-ben Brémában, a kelet-európai kutatóintézet munkatársaként dolgozott szerződéssel. Később Budapestre, majd 1987-ben Bécsbe ment, munkavállalási engedéllyel.

A Deutschlandfunk magyar adásánál dolgozott mint külső munkatárs és az írásból élt. 1995-ben megpályázta a berlini Magyar Ház igazgatói posztját, amit el is nyert. Később a frankfurti könyvvásár magyar fővendégségén volt irodalmi kurátor. 1992 és 1996 között tagja volt a kölni, később pedig a berlini Heinrich Böll Alapítvány kuratóriumának.

1995 óta Berlinben él, szabadfoglalkozású íróként dolgozik. 1997-ben a Szász Művészeti Akadémia levelező tagja lett, számos német kulturális zsűri munkájában segédkezik. 2006 óta szerkeszti a Freitag című berlini hetilapot. 2008 tavaszán Horvátország lipcsei könyvvásári bemutatkozásának kurátori tisztét látta el. Barátja volt Kertész Imre, akinek halálakor úgy fogalmazott, hogy „ez a barátság túlélt mindent”.^[7]

Díjai, elismerései

DAAD-ösztöndíj, 1984
Magvető Könyvkiadó nívódíja, 1989
Bajor Művészeti Akadémia, Adalbert von Chamisso díja, 1995
A baden-württembergi Künstlergilde Gryphius különdíja, 1999
A Magyar Köztársaság Elnökének aranyérme, 2000
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2006
2010–ben megkapta a lipcsei nemzetközi könyvvásár fődíját eddigi munkássága elismeréseként, és a Németországban 2009-ben megjelent, Felgördül a függöny – A kelet-európai diktatúrák bukása (Der Vorhang geht auf – Das Ende der Diktaturen in Osteuropa) című könyvéért.
Füst Milán-díj (2011)
NSZK Szövetségi Érdemrendjének Első Osztályú Érdemkeresztje^[8] (2015)
Heinrich Mann-díj (2023)^[9]

Magyar könyvei

Szféra-antológia, 1980-1982. Zárójelentés. Dalos György, Farkas Péter, Fráter András, Garaczi László, Hajdu Zsuzsa, Könczöl Csaba, Mezei Péter, Németh Gábor, Petri György, Tóth Gábor írásaiból; s.n., Budapest, 1982 szamizdat
Szavaink születése (versek; Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964)
Előtörténetek (kisregény; Magvető Könyvkiadó, 1983) ISBN 963-271-960-3
A cselekvés szerelmese – Duczynska Ilona élete; (Kossuth Kiadó, 1984) ISBN 9630924684
1985 (történelmi jelentés; AB Független Kiadó, 1985, szamizdat)
Ezerkilencszáznyolcvanöt (Párizsi Magyar Füzetek, 1985, Új Géniusz) ISBN 9630278391
Hosszú menetelés – rövid tanfolyam (Magvető, 1989) ISBN 9631414388
A körülmetélés (történet; Magvető, 1988, 1990) ISBN 9631421201
A kulcsfigura (regény; Ab Ovo, 1995) ISBN 9637853340
Vendég a jövőből. Anna Ahmatova és Sir Isaiah Berlin. Egy szerelem története; németből ford. Schauschitz Attila; Palatinus, Budapest, 1998 (esszéregény; Palatinus, 1998)^[10]^[11] ISBN 9639127159
Az istenkereső (történet; Magvető, 1999) ISBN 9631421481
Szahalin, Csehov szigete (Helikon, 2003) ISBN 9632088085
Puszipajtások (regény; Ab Ovo, 2004) ISBN 9639378259
Balaton-brigád. Történet hét sétában (regény; Ab Ovo, 2006) ISBN 9639378348
A körülmetélés. A Nagy Buli (két kisregény; Ab ovo, 2007) ISBN 963937847X
Világ proletárjai, bocsássatok meg! Vicces búcsú a létező szocializmustól; ford. Győri László; Corvina Könyvkiadó, Budapest, 2009) ISBN 9789631358636
Gorbacsov – ember és hatalom. Politikai életrajz; ford. Dunai Andrea; Napvilág, Budapest, 2011
Viszlát, elvtársak! A szocializmus végnapjai Kelet-Európában; szerk. Christian Beetz, Olivier Mille; Corvina, Budapest, 2011
A közgazdász bukása. Regény; Pesti Kalligram, Budapest, 2013
Tíz esztendő. Európai naplójegyzetek; Pesti Kalligram, Budapest, 2016
Az utolsó cár. A Romanov-ház bukása; Noran Libro, Bp., 2018
Három Berlin. Barangolások a fal körül; Napvilág, Bp., 2023

Német könyvei

Meine Lage in der Lage. Gedichte und Geschichten. Rotbuch Verlag, Berlin, 1979
Neunzehnhundertfünfundachtzig. Ein historischer Bericht, Rotbuch, Berlin, 1982
Kurzer Lehrgang, langer Marsch. Eine Dokumontage. Rotbuch, Berlin
Mein Großvater und die Weltgeschichte. Eine Dokumontage. Literarisches Colloquium Berlin, 1985
Archipel Gulasch. Entstehung der demokratischen Opposition in Ungarn. Essay. Edition Temmen, Bremen, 1986
Die Beschneidung. Eine Geschichte. Insel Verlag, Frankfurt, 1990, Suhrkamp Verlag, Frankfurt, 1993, 1997, 1999
Ungarn – vom Roten Stern zur Stephanskrone. Aufsätze. Edition Suhrkamp, 1991, zweite erweiterte Ausgabe, 1997
Vom Propheten zum Produzenten. Zum Rollenwandel der Literaten in Ungarn und Osteuropa. Wespennest-Essay, Wien, 1992
Proletarier aller Länder, entschuldigt mich! Ende des Ostblockwitzes. Edition Temmen, Bremen, 1993, siebente Auflage, 1999
Der Versteckspieler. Roman. Insel Verlag, Frankfurt,1994, Suhrkamp, 1997
Der Rock meiner Großmutter. Frühe Prosa. Surhkamp Verlag, Frankfurt, 1996
Gast aus der Zukunft. Anna Achmatowa und Sir Isiah Berlin – Eine Liebesgeschichte. EVA, 1996, zweite Ausgabe, 1997
Lajos Kossuth: "Ungarn ist in Gefahr!" Die Große Ministerrede, 11. Juli 1848, EVA/Reden, 1998 (Szerkesztés, kísérő esszé és jegyzetek).
Der Gottsucher. Eine Geschichte. Insel, 1999, Suhrkamp, 2001
Olga. Pasternaks letzte Liebe. Fast ein Roman. EVA, Hamburg, 1999
Die Reise nach Sachalin. Auf den Spuren von Tschechow. EVA, Hamburg, 2001
Seilschaften. Roman. DuMont Literatur, 2002
Ungarn in der Nußschale. Geschichte meines Landes. Beck Verlag., München, 2004
Balaton-Brigade. Roman. Rotbuch Verlag
1956: Der Aufstand in Ungarn. C. H. Beck Verlag, 2006
Jugendstil, Rotbuch Verlag, 2007
Der Vorhang geht auf. Ende der osteuropäischen Diktaturen. Verlag C. H. Beck, München 2009
Gorbatschow. Mensch und Macht. Verlag C. H. Beck, München 2011.
Lebt wohl, Genossen! Verlag C. H. Beck, München 2011.
Der Fall des Ökonomen. Roman. Berlin 2012.
Geschichte der Russlanddeutschen. Von Katharina der Großen bis zur Gegenwart. Übers. v. Elsbeth Zylla. C.H. Beck, München 2014
Der letzte Zar – Der Untergang des Hauses Romanow. Verlag C. H. Beck, München 2017
Für, gegen und ohne Kommunismus. Erinnerungen. Verlag C. H. Beck, München 2019
Das System Orbán: Die autoritäre Verwandlung Ungarns, bearbeitet von Elsbeth Zylla. Verlag C. H. Beck, München 2022, ISBN 978-3-406-78209-1.

Műfordításai

Ny. A. Csukovszkij: Uszály és égbolt, Ungvár-Budapest, 1970
A. A. Naszibov: Labirintus-akció, 1970
J. Sz. Szemjonov: A Stirlitz-dosszié, 1971
Harry Thürk: Singapore, 1973
J. Z. Vorobjov: Az idegháború katonája, Ungvár-Budapest, 1973
Hans Magnus Enzensberger: A havannai kihallgatás, 1974
K. Pickshaus-D. Raulf: Osztályharcok a mai Nagy-Britanniában, 1974
V. I. Csujkov: A harmadik birodalom bukása, 1975
Urho Kekkonen: A finn külpolitika útja, 1975
M. Ny. Tuhacsevszkij válogatott művei, 1975
A második világháború története. 1939-1945. 1. köt. (Nádor Tiborral), 1976
D. A. Volkogonov: A szovjet tiszt etikája, 1976
P. N. Fedosev: A filozófia és a tudományos megismerés, 1982
Az orosz tolvajvilág és művészete, 1994

Jegyzetek

↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Brockhaus (német nyelven)
↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 17.)
↑ HUNLIT.hu. [2014. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.)
↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
↑ Dalos György: a Nobel-díjas író rendkívüli írói erővel tudta önmagát és a világot ábrázolni. ujszo.com, 2016. március 31. [2018. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
↑ Verdienstorden der Bundesrepublik Deutschland, Verdienstkreuz 1. Klasse
↑ Dalos György Heinrich Mann-díj-átadója Berlinben 2023. március 28-án (Múlt és Jövő, 2023. március 30.)
↑ A könyv Anna Ahmatova orosz költő és Sir Isaiah Berlin oxfordi filozófia professzor kapcsolatáról szól, eredeti dokumentumok alapján.
↑ A regény adatlapja a Molyon

Források

MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

További információk

Szépírók Társasága
Dalos György egyik németül megjelent könyvével (fénykép)
"Berlin – tolerant und weltoffen". 10. Gesprächsforum vom 26. Oktober 1996 mit Dalos György; Die Ausländerbeauftragte des Senats, Berlin, 1997 (Miteinander leben in Berlin)