Nagybirtokos család gyermekeként született a Szabolcs megyeiAnarcson, felmenői közt találjuk Orczy Lőrincet, a generális-költőt, aki Bessenyeiék felvilágosodott mozgalma mellé állt. Szülei balogfalvi Czóbel Imre és gróf Vay Evelina, testvérei István és Emma.[1]
Beutazta Európát, a párizsiSorbonne-on is hallgatott órákat. A századfordulóra családja elszegényedett. Az 1910-es évektől alig mozdult ki falujából, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy még életében elfeledték Czóbel Minkát, a századfordulós modern líra és Ady Endre egyik előfutárát.
Sógora, Mednyánszky László festőművész biztatására kezdett írni. Később szintén ő mutatta meg írásait Jókai Mórnak és Justh Zsigmondnak. Kedvező kritikákat kapott, így 1890-ben megjelent első verseskötete Nyírfa lombok címmel.
Elsők közt írt Magyarországon szabadverseket és vette át a francia dekadensek stílusát, emiatt a Nyugat egyik előfutárának tartják. Hegedüs Géza szerint lírájában talán éppen szabadversei a legszínesebbek és legzeneibbek.[2] Mire ötvenéves elmúlt, Ady olvasta néhány művét és úgy nyilatkozott róla, hogy nem igazán érti, ezért nem tud lelkesedni érte. A Nyugat köre, bár sokan az előfutáruknak tartották, csupán vonakodva s félszavakban ismerte el költészetének értékeit.
A pillanat értéke. Lappangó versek, kisprózák; Kortárs, Budapest, 2021
Magánélete
Sosem ment férjhez; bensőséges levelezést folytatott Justh Zsigmond íróval. Később a berlini származású Büttner Helén festőművésszel élt együtt, közös sírban nyugszanak.[3]
Emlékezete
„Esik eső sűrű cseppje, sötét felhők alatt,
Szomorúan verdesi a ragyás csárda falat.
Tört ablakon süvít a szél, benn egy csonka lámpa,
Meg-meg inog hosszú drótján, füstös már a lángja.
Vendég ide, hogy is jönne, ily cudar időbe'
A vén csaplárné is alszik, ott a kármentőbe'.
Hej! mert olyan jómadarak, most már nem is járnak,
Mind elpusztult, régen vége a betyárvilágnak.
Ámde mégis ajtó nyílik, , lassan belép rajta
Őszült ember, meglátszik, hogy régi betyár fajta,
A csaplárné meg nagyot néz, hogy még egyszer hallja:
Száz szál gyertyát, száz itce bort, ide az asztalra!
A vén betyár egyre ordít, fokosát forgatja,
Kocsmárosné! Száz szál gyertyát,
Száz itce bort, ide az asztalra!”
- Száz szál gyertyát ! c. költeménye
Szatmárcsekén alapfokú művészetoktatási intézményt neveztek el róla.
Anarcson róla nevezték el a község iskoláját és síremléket és mellszobrot állítottak tiszteletére.
Fráter Loránd által megzenésített költeménye, a Száz szál gyertyát! az egyik lekedveltebb magyar nóta.
Leszler József - Nótakedvelőknek, Zeneműkiadó, Budapest, 1986 ISBN 963-330-599-3 p. 78.
Pécsi Emőke: Pókhálóba szőtt szubjektum. A női szubjektivitás sajátosságai Czóbel Minka irodalmi alakjának és elbeszélő prózájának érintkezési pontjain = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, p. 68-81. ISBN 978-963-9605-73-2
Kiss Margit: Czóbel Minka és a Nyírség; Orosz Ny., Nyíregyháza, 1941 (A Bessenyei Társaság kiadványai)
Kiss Margit: Czóbel Minka; Lehotai Ny., Debrecen, 1942
Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Justh Zsigmond és Czóbel Minka népiessége; Akadémiai, Bp., 1971 (Irodalomtörténeti füzetek)
