Csukássy József (néhol Csukássiként említik, született Hechtl) (Győr, 1841. február 12. – Budapest, 1891. május 27.) magyar publicista, hírlapszerkesztő, műfordító. Számos lapot szerkesztett, a Budapesti Hírlap című politikai napilapnak egyik alapítója, tulajdonos kiadója és szerkesztője volt 1881. június 6-ától haláláig.
Életpályája
A Magyar életrajzi lexikon szerint 1840. június 12-én, A Pallas nagy lexikona szerint viszont 1841-ben született. Győrött és Sopronban tanult, majd Bécsben és Pesten jogot hallgatott. Ezután Pest-Budára ment, ahol közeli barátságot kötött az irodalom akkori fiatal tehetséges és előkelő tagjaival (így pl. Toldy István, Berczik Árpád, Almási Tihamér, Fésűs György). Elbeszéléseket írt és élénken részt vett a napi sajtó munkáiban; csakhamar meghívást kapott haza (1861) a Győri Közlöny átvételére. 1866 tavaszán nőül vette Zmeskál Arankát, Győr volt polgármesterének leányát és vele Pestre költözött. Lapokat szerkesztett, tárcákat írt és regényeket fordított. 1889 telén kimondták orvosai, hogy szívbaja gyógyíthatatlan; az utolsó két telet Meranóban töltötte; 1891. május 1-jén ismét hazajött, majd 27-én hunyt el Budapesten, Andrássy úti villájában.
Magyarország és a Nagyvilág (1874–1877, 1879. A tavaszrepülő postása; előbb 1867–69-ben az életrajzokat és a hét története című rovatot is ő írta és 1869. jan. 3-tól 1870. nov. 13-ig a lap főmunkatársa volt);
Ifjabb korában a költészetnek hódolt, költeményeket, beszélyeket írt és fordított a Győri Közlönybe (1858–60) és Hölgyfutárba (1862–64), ahol Burns, Victor Hugo, Mirzá Safy Vádzeh sat. után közölt műfordításokat, lefordította Kock, Egy szívtelen nő című regényét ugyanott Virághalmi Ferenccel együtt. Szépirodalomban mint műfordítónak Tennyson Királyidilljei tartják fenn nevét. Írt sok ismeretterjesztő cikket és fordított több regényt.
