A Creodontafosszilisragadozóemlősrend, mely a paleocén korszaktól a miocénig élt. Az uralkodó szárazföldi ragadozó emlősök voltak az 55 millió évvel ezelőtt kezdődött és 8 millió éve zárult időszakban. Virágkorukat – legnagyobb fajtagazdagságukat és dominanciájukat – az eocén idején élték.[1]
Korábban a mai ragadozók(Carnivora) rend őseinek gondolták őket, a ma elterjedt nézet szerint azonban közös őstől származnak, és a creodonták egy folytatás nélküli mellékágat képviseltek. Az öregrenden belül a Ferae csoportba tartoztak. Közös vonásuk a Carnivora rend egyes tagjaival a nagy ollószerű tépőfog, amely segített nekik életterükben dominánssá válni. Egyes vélemények szerint a creodonták különböző csoportjai nem is egy őstől eredtek (polifiletikusak) és hasonló tulajdonságaikra a konvergens evolúció útján tettek szert, azaz egymástól függetlenül fejlődve, de hasonló kihívásokkal szembesülve.
A creodonták Észak-Amerikában, Eurázsiában és Afrikában éltek a mai ragadozókhoz hasonló változatokban. Köztük volt a Megistotherium, amely egyes vélemények szerint a valaha élt legnagyobb szárazföldi ragadozó emlős volt: mérete akkora volt, mint egy bölényé, koponyája pedig kétszer akkora, mint egy tigrisé. (Nagyságban talán csak a mesonychidaAndrewsarchus mongoliensis vetélkedhetett vele.) Előnyük a Carnivora korai képviselőivel, a miacidákkal szemben mintegy 35 millió évvel ezelőtt kezdett szűnni. Élőhelyeiket ma a medvefélék, macskafélék, kutyafélék és menyétfélék foglalják el.
Pontosan még nem ismert, hogy miért válthatták fel a Carnivorák a Creodontákat. Lehet, hogy a Creodonták kisebb agytérfogata és nehézkesebb járása vezetett kihalásukhoz. Futásban nem versenyezhettek a későbbi uralkodókkal, mível a Creodonták hátsó lábainak izomzatát tartó csigolyanyúlványok nem úgy helyezkedtek el, hogy a tartós futás a préda után megérje a fáradságot.[2] Ez a két tényező több millió év alatt döntötte el, hogy melyik marad életben és melyik hal ki. A Carnivorák alkalmazkodva az éghajlatváltozások következményeihez és a zsákmányállatok hosszabb lábához, tovább fejlődtek, míg a Creodonták képtelenek voltak erre. A fogazatuk is különbözött. A miacidáknál, mint a modern ragadozóknál az utolsó felső kisőrlők és az első alsó nagyőrlők képezték, illetve képezik a tépőfogakat, a rágásra alkalmas őrlőfogak ezek mögött vannak. Ezzel szemben a Creodontáknál a tépőfogak jóval hátrébb voltak – fajtól függően vagy az első felső nagyőrlők és a második alsó nagyőrlők, vagy a második felső nagyőrlők és a harmadik alsó nagyőrlők. A Creodonták kivétel nélkül ragadozó életmódot folytattak.
A rendbe 2 család és 7 családba besorolt alcsalád tartozik. Még nem tisztázott, ha a Machaeroidinae alcsalád a Hyaenodontidae családba vagy az Oxyaenidae családba tartozik-e. (e.g. Egi, 2001)[3]
↑Egi, Naoko (2001): Body Mass Estimates in Extinct Mammals from Limb Bone Dimensions: the Case of North American Hyaenodontids. Palaeontology44(3): 497-528. doi:10.1111/1475-4983.00189
