Két templommal is szomszédos a 100 méter hosszú, 65 méter széles, háromhajós Basilica Constantiniana, amelyet Maxentius császár kezdett építtetni, nevét pedig az építést befejező Constantinus császár után kapta. 308-ban kezdték meg az építést, majd 312-ben folytatták újra, amikor Constantinus császár a milviusi-hídi csata után legyőzte Maxentiust.
Tengelyét eredetileg nyugat–keleti irányba tervezték, de Constatinus derékszögben elfordíttatta, így észak–déli fekvésűvé vált.
Egykor az épület a leghatalmasabb volt a Forumon, az északi mellékhajó három 24,5 méter magas, 20,5 méter széles három óriási kazettás dongaboltozata ma is feltűnő. E boltozatok adtak ihletet a Régi római Szent Péter-bazilika első tervezőinek (Donato Bramante „a római Pantheont akarja a Constantinus basilicájára állítani”). Magassága 35 méter volt. A tetőt arany burkolat fedte, mely eltávolítása után a régi Régi római Szent Péter-bazilika tetejének díszítőanyaga lett.
Nyugati apszisa megfelel az eredetileg keleten volt főbejáratnak. Később készült még egy bejárata széles lépcsőzettel a Via Sacra felől, s ennek megfelel az északi oldalon levő apszis. A nyugati apszisban állt egykor Constatinus 12 méter magas szobra fából és márványból. A mű feje, keze-lába ma is megvan, a Palazzo dei Conservatori épületében őrzik.
A bazilika az igazságszolgáltatás és az üzleti élet korabeli központjaként működött.
Források
Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Franklin Társulat, Budapest, 1904
Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980) ISBN 963-243-235-5
Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
