1887-ben nyílt meg Erényi Ullmann Lajos házában. Az építészeti terveket Quittner Zsigmond készítette el. Maga a kávéház a ház földszintjén volt és nyolc teremből, két játékszobából, egy kávékonyhából és egy ruhatárból állt. A mennyezet és a falak díszítését Scholz Róbert készítette.
Alapítója Seemann kávés volt, aki veje, Frankl, részére rendezte be a kávéházat. A következő tulajdonos Grüneck Gusztáv1900-ban vette át a kávéházat, őt pedig veje Mészáros Győző követte 1905-ben. Ez volt a kávéház virágzó korszaka, a pesti szellemi élet egyik centrumaként tartották számon.
A második világháború után eszpresszóvá alakították, majd 1949-ben bezárták. Ezután a Paprikaközpont Nemzeti Vállalat került a helyére, majd 1953-tól a Metro Építő Vállalat kultúrotthona és üzemi étkezdéje működött benne. 1965-től a kávéházat az ELTE Eötvös-klub néven diákklubként üzemeltette. A berendezések maradványai közül a lambériát és a lépcsőrendszert, a mellvédeket, oszlopokat, kandelábereket, falikarokat védetté nyilvánították. Márványtábla őrizte a nagy hírű vendégek emlékét. A hetvenes-nyolcvanas évek kedvelt egyetemi találkozó- és szórakozóhelye volt.[1] Sajnos, a márványtáblák eltűntek, s már a védett berendezésekről sem lehet tudni. 1993-ban az épületben nyílt meg a Wizard’s játékterem.
Átépítés utáni újbóli megnyitására 2000-ben került sor.[2]
A Covid járvány hatására 2020 márciusában a kávéház bezárt, majd az ingatlan tulajdonosai az Eventrend Grouppal kötöttek hosszútávú bérleti szerződést.[3] A bérleti szerződést az Eventrend Group és az Özyer Csoport a Matild Palotában, ünnepélyes keretek között írták alá[4] 2021 novemberében.
2021 a megújulás és a visszatérés éve
A Centrál kávéház 2021 márciusi visszatérésén dolgozó csapat Hergenrőder Ildikó[5] belsőépítészből, Meskó Zsolt[6] színház rendezőből, Tihanyi Péter[7] és Reményik Áron kommunikációs szakemberekből, Juhász Dániel Séfből, Mancza Norbert, Nagy Gábor, Kőrössy Zoltán Eventrend Group vezetőkből állt.
A Centrálban az első jelentős esemény az volt, amikor Kiss József a Váci utcaiKoronából átköltöztette Kerek Asztalát és a frissen alapított A Hét szerkesztőségét. A cikkek nagy részét itt írták és a frissen elkészült írásokat átküldték az Atheneum nyomdába. A Hét fiatalabb íróinak csoportja alapította meg Nyugatot, amely az új eszméket, új hangot képviselte. A Hétre a főváros összes kávéháza előfizetett.
A Centrál szellemi központtá vált, s a Nyugat íróinak törzshelyévé is egyben. A lapnak kétszer is volt itt törzsasztala. Az első 1908-tól, az indulástól, 8 éven keresztül mindennaposak voltak az összejövetelek. A Nyugat írói minden kedden összegyűltek a „Nyugat-zsúr”-ra, szerdánként pedig az írónők tartották itt összejöveteleiket.[8] Ezeken az eseményeken rendszeresen vettek részt:
Megbecsült vendége a kávéháznak Karinthy Frigyes, aki miután BudárólPestre költözött, a Hadikból, a Centrál-ba tette át székhelyét. 1934-1938 között itt töltötte sok délutánját. Itt észlelte végzetes betegségének első tüneteit, majd műtétje után itt írta az Utazás a koponyám körül első vázlatait. Karinthy asztalánál gyakran megtalálható volt a fiatal Ottlik Géza.
1930 és 1940 között a Centrál-ban tartották szerdánkénti összejöveteleiket a magyar írónők is, akik 1936-ban alapították meg a Kaffka Margit Társaságot.
