A nemesi származású csolnokosi Cholnoky család sarja. Apja csolnokosi Cholnoky László (1835-1901), köz- és váltó-ügyvéd, Veszprém város kiérdemelt tiszti főügyésze és zombathfalvi Zombath Krisztina (1842-1934).[2][3] Az apai nagyszülei csolnokosi Cholnoky Ferenc (1808-1876), Veszprém város tiszti orvosa és Reviczky Karolina (1809-1882) voltak.[4][5] Az anyai nagyszülei zombathfalvi Zombath Antal, győri ügyvéd és sághi Sághy Leopoldina voltak.
A középiskolát Veszprémben és Pápán végezte. Jogot tanult Győrött és Budapesten, de tanulmányait nem fejezte be, mert újságíró lett 1894-ben szülővárosában. Ezután a Balatoni Hírlapot szerkesztette, majd 1901-től a Pesti Napló segédszerkesztője. Írói tekintélyét A Hét című lapban, amelynek pár évig szerkesztője is volt, közölt novelláival alapozta meg. A súlyos alkoholproblémákkal küzdő író[6] halálát tüdőgümőkór okozta.
Novellavilága
Írásait különös figurák népesítik be és groteszk helyzetek tarkítják, amelyekkel a kiábrándult, utat nem találó modern polgár lelkivilágát ábrázolja. A legnagyobb magyar stílusművészek közé tartozik. Első kötete (Füstkarikák, 1899) Mark Twain-fordításait és novelláit tartalmazza, amelyek a világ távoli részeire vezetnek, hatalmas művelődéstörténeti anyagot mozgatnak meg. Egzotikus tájai, mesebeli alakjai a mindennapokból, a szorongató valóságból elvágyódást fejezik ki.
Művei
Füstkarikák; Egyházmegyei Ny., Veszprém, 1895
Mozgai Pál, a gyermekhős; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1907
Kacagó szélhámosok; Nap Ny., Bp., 1909 (Aktuális könyvtár)
