PROFILBARU.COM

	Carl Sandburg
	Carl Sandburg 1955-ben
	Élete
Született	1878. január 6.; Galesburg, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt	1967. július 22. (89 évesen); Flat Rock, Amerikai Egyesült Államok
Sírhely	Carl Sandburg Birthplace Historic Site
Nemzetiség	amerikai
Házastársa	Lilian Steichen
Kitüntetései	történelmi művek Pulitzer-díja (1940); Elnöki Szabadság-érdemrend (1964); Pulitzer Prize for Poetry (1951); Pulitzer Prize for Poetry (Cornhuskers, 1919); Frost-medál (1952); Grammy-díj (Lincoln Portrait, 1959);
	Carl Sandburg aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Sandburg témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Carl Sandburg (Amtrak).

Carl Sandburg (Galesburg, Illinois, 1878. január 6. – Flat Rock, Észak-Karolina, 1967. július 22.) egyesült államokbeli író, költő. Három Pulitzer-díjat kapott, kettőt költészetéért, egyet pedig Abraham Lincoln életrajzáért.

Életrajz

Sandburg Galesburgben született, Illinois államban. Szülei svéd származásúak. 13 éves korában elhagyta az iskolát, és egy tejeskocsit kezdett vezetni. Volt kőműves, illetve mezőgazdasági munkás is a kansasi búzamezőkön. A galesburgi Lombard Főiskolán eltöltött idő után hotelszolga lett Denverben, majd szénrakodó munkás Omahában. Írói karrierjét újságíróként kezdte a Chicago Daily Newsnál. Később költeményeket, történeteket, életrajzokat, novellákat, gyermekirodalmat és filmelőzeteseket írt. Gyűjtötte és szerkesztette a balladáról és a folklórról írt könyveket. Sok időt töltött északnyugaton, mielőtt Észak-Karolinában telepedett volna le.

Önkéntesként bevonult a seregbe, és Puerto Ricóban állomásozott a 6. Illinois Gyalogezreddel a spanyol-amerikai háború idején, majd kivonult Guánicánál 1898. július 25-én. Sandburgot ténylegesen soha nem hívták harcba. Mindössze két hétig tanult a West Point Akadémián, mielőtt elbukott volna egy matematika-nyelvtan vizsgán. Visszatért Galesburgba a Lombard Főiskolára, ám azt diploma nélkül hagyta abba 1903-ban.

Milwaukeeba költözött és csatlakozott a Szociáldemokrata Párthoz, mely az államban Amerikai Szocialista Pártként volt ismert. Szolgált Emil Seidel, Milwaukee polgármesterének titkáraként.

Lilian Steichennel, későbbi feleségével a párt irodájában 1907-ben találkozott. Lilian testvére Edward Steichen fotós. Három gyerekük született.

Sandburg Harbertbe költözött, Chicago külvárosában lakott. Evanston után majd 1918-1930 között a 331 S. York Street címen élt Elmhurstban. Itt három gyerekkönyvet írt: 1922-ben a Rootabaga-történeteket, 1923-ban a Rootabaga-galambokat, majd 1930-ban a Krumpliarcot. 1926-ban megírta Abraham Lincoln kétkötetes életrajzát, Az amerikai dalzsákot, valamint a Jó reggelt, Amerika című versgyűjteményt (1928). A család 1930-ban Michiganbe költözött. Sandburg elmhursti házát elbontották, helyén ma egy parkoló található.

1945-ben az észak-karolinai Flat Rock közelében elhelyezkedő birtokára, Connemarába költözött, és 1967-ben bekövetkezett haláláig ott élt.

Sandburg támogatta az amerikai polgárjogi mozgalmat, és pénzügyileg hozzájárult az NAACP fenntartásához.

Munkái

Költeményei többsége, mint például maga a "Chicago", az amerikai Középnyugat ipari nagyvárosáról, Chicagóról szól, ahol a Chicago Daily News és a Daily Book riportere volt. Leghíresebb leírása a városról: „Világ Sertés-Nagyvágója, / Szerszámkészítő, Búzatároló. / Ki vasutakkal játszol, Nemzet Fuvarosa, / Te viharzó, nyers, te kötekedő. / A Széles Vállak Városa, te.” (Szabó Lőrinc ford.) Sandburgra generációk gyerekei emlékeznek vissza a Rootabaga Stories és a Rootabaga Pigeons című néha szeszélyes, néha szomorú művei miatt, melyeket eredetileg lányainak írt.

Sandburgot összes verseit tartalmazó gyűjteményes kötetéért, valamint a Kukoricahántolók című gyűjteményéért, továbbá Abraham Lincoln életrajzáért, három alkalommal is Pulitzer-díjjal jutalmazták. Az életrajz, valamint Lincoln beszédeinek részleteit egy New York-i hangstúdióban 1957-ben vette fel. 1959-ben Grammy-díjat kapott Aaron Copland Lincoln Portrait című művének a New York-i Filharmonikusok közreműködésével történő előadásáért.

Művei magyarul

Abraham Lincolnról szóló életrajza 1965-ben jelent meg a Gondolatnál, válogatott verseit 1958-ban Keszthelyi Zoltán fordításában a Magvető adta ki.

Selected poems / Válogatott versek; ford. Keszthelyi Zoltán, utószó Lutter Tibor; Magvető, Bp., 1958
Abraham Lincoln; ford. Terényi István; Gondolat, Bp., 1965