Báron Ármin hitközségi jegyző és Büchler Babetta gyermekeként született szegény sorban élő zsidó családban. A Pesti Királyi Katolikus Főgimnáziumban kitüntetéssel érettségizett (1864). Tanulmányait a Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1869-ben avatták orvosdoktorrá. Sebészi, szülészi és szemészmesteri képesítést szerzett.[2] Első munkahelye a Szent Rókus Kórház sebészeti és nőgyógyászati osztálya volt, ahol gyakornokként működött. 1871 és 1873 között a Pesti Izraelita Kórház alorvosa, 1873–1874-ben a Budapesti Tudományegyetem Sebészeti Kórházának műtőnövendéke volt. Az osztály igazgatója, Kovács József felismerte tehetségét és egyengette útját. 1874 júliusában kinevezték a Budapesti Izraelita Kórház fősebészévé.[3] 1879-ben a sérvek kór- és gyógytana című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett.[4]
Szakértekezései a Gyógyászat, az Orvosi Hetilap, a Pester Medizinisch-Chirurgische Presse, a Wiener Medizinische Presse és a Wiener Medizinische Wochenschrift folyóiratokban jelentek meg. Rendes tagja volt a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek és a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak. Többször elnökölt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók ülésein. A sebész szakosztály alelnöke, majd a Magyar Sebésztársaság alapító tagja volt. 1911. augusztus 16-án szívbénulás következtében vesztette életét.
Felesége Deutsch Karolina, Ilka (1860–1939)[5] volt, Deutsch Sámuel nagykereskedő és Waitzner Mária lánya, akivel 1881. március 20-án Budapesten kötött házasságot.[6]
Gyermekeik:
Báron Hugó (1883–1908)
Báron Imre (1884–1884)
Báron Sándor (1886–1961) orvos. Felesége Goldberg Mária Anna (1895–?)[7]
Báron Gyula (1891–?) orvos. Felesége Sommer Mária Gizella (1896–?).
Báron Mária (1894–1975). Férje Székely (Stern) József (1885–1955) orvos.
Báron Leó (1898–1945). műszaki tisztviselő. Felesége Herold Gertrúd.
Báron Piroska (1905–?). Férje Lénárd Lőrinc (1897–?) gazdálkodó.
Művei
A sebészi kór és gyógytan alapvonalai Heitzmann K. tudor munkája nyomán. (Pest, 1871)
