Báron Jónás (1845–1911) orvos, egyetemi magántanár és Deutsch Ilona[2] (1860–1939) gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Budapesti V. Kerületi Királyi Katolikus Főgimnáziumban (1895–1903) végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett (1903–1908).
1904-től a II. sz. Leíró-, Tájbonctani és Szövettani intézetben díjazatlan demonstrátorként dolgozott. 1907-ben a II. sz. Anatómiai Tanszék mellé nevezték ki díjazatlan gyakornoknak. A következő évtől az I. sz. Kórboncolástani Intézethez került mint díjas gyakornok.[3] 1909-től a II. sz. Sebészeti Műtőintézetnél állt alkalmazásban. 1910-ben avatták orvosdoktorrá.
Az első világháborúba mint segédorvos vonult be, de bátorságáért csakhamar megkapta a Signum Laudist, és főorvossá nevezték ki. A Magyar Királyi Hadigondozó Hivatal Sátoraljaújhelyi Intézetének osztályvezető főorvosa volt.
Érdeklődése az ortopédia felé irányult, s az egyetemi ortopédiai klinikán nyerte el szakképesítését. 1914 és 1916 között a budapesti Pajor Intézet épületében működő Medicomechanikai és orthopaediai intézet vezető orvosa volt. Ezzel egy időben a II. sz. Sebészeti Klinika ortopéd rendelését vezette.
1918-ban a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán az orthopaed sebészet című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett.[4] 1919 áprilisában a munkaügyi és népjóléti népbiztosság kinevezte a Vas-utcai közkórházba (Pajor Szanatórium) a végtag-sebészeti betegek osztályához.[5]
A Tanácsköztársaság bukása után megvonták tanítási engedélyét.[6] A Pesti Izraelita Hitközség Bródy Zsigmond és Adél Gyermekkórházának rendelő főorvosa lett, s mint ortopéd főorvos a Gyermekvédő Ligában teljesített szolgálatot. 1928-ban kinevezték a Szeretetkórház, valamint a Budai Izraelita Hitközség ambulatóriumának sebész főorvosává.
Az első zsidótörvény (1938) megjelenése idején elhagyta az országot, és az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol a háború után csatlakozott hozzá húga, Piroska és egyik fivére, Gyula is.
Felesége Goldberg Mária Anna volt, Goldberg József és Oblat Julianna lánya, akit 1918. szeptember 29-én Budapesten vett nőül.[7]
Művei
Műtét útján gyógyult külső végbélnyoma. (Budapesti Orvosi Újság, 1910, 27.)
