Apja zajzoni Lukács János zsellér volt. A nagyborosnyói iskolában tanult nyelvtant 1707 és 1711 között; innen vette fel a Borosnyai nevet. 1711-ben pünkösdkorNagyenyedre ment a poezisre és 1713. április 13-án vizsgázott. Ezután nevelősködött, többek közt Bethlen Miklós gróf fiánál 1716-ban. Három év múlva, 1719-ben húsvétkor visszatért a nagyenyedi kollégiumba, ahol a retorikai osztályban köztanító lett. 1720-ban Vízaknára ment iskolamesternek; ugyanebben az évben Nagybúnra hívták lelkésznek, de nem fogadta el.
1721. szeptember 10-én külföldi akadémiákra indult, és november 15-én érkezett Odera-Frankfurtba, ahol egy télen át hallgatta az egyetemi előadásokat. Innen 1722. május 29-én indult Leidenbe, ahol négy évet töltött a leideni egyetemen, majd 1726. július 17-én hazatért. Ekkor rövid ideig Marosvécsen báró Kemény Simonnénál volt udvari pap, innen leendő apósa, Szigethi Gyula István segítségével 1727. január 13-án Nagyenyedre ment káplánnak, és 1729-ben pap lett. 1735. március 13-án távozott Nagyenyedről, és Székelyudvarhelyen vállalt tanári állást.
1748. november 28-án a Nagyenyeden tartott zsinaton egyházkerületi főjegyzővé, a következő évben pedig püspökké választották, mely hivatalában 1753-ban a császár is megerősítette, elsőként a református püspökök között. Püspöksége alatt terjedtek el nagyobb számban az orgonák az erdélyi református templomokban.
Munkái
Tholdi Ádám felett tartott prédikáczió. Kolozsvár, 1751
Halál és minden kísértetek ellen való orvosság l. b. Alvinczy Gábor eltemettetése alkalmatosságával. Szeben, 1751
Catechismusi házi kincs avagy a keresztyéni hit főágazatainak… magyarázatja. Stehelin Kristóf után. Kolozsvár, 1752
Teleki Kata felett tartott prédikáczió. Uo. 1758
Pápai Páriz Ferenc tiszteletére írt latin nyelvű verse megjelent a Justissima adorea… (Claudiopoli, 1717) című könyvben
Levelét, melyet 1747. március 28-án Udvarhelyről irt Cserei Mihályhoz és ennek válaszát közli az Erdélyi Protestáns Közlöny (1873. 3. sz.)
Emlékiratait 1888-ban fedezték föl Mezőkövesden és az erdélyi püspöki levéltárba helyezték el. Ezen kézirati Album ismertetve volt a Kolozsvár című lapban (1888. 297. sz.)