PROFILBARU.COM

	Boldog Özséb-kilátó
	A Boldog Özséb-kilátó az avatása napján
Település	Pilisszentkereszt
	Építési adatok
Építés éve	2014
Megnyitás	2014. október 28.
Tervező	Koller József, Koller és Társa Tervező Kft.
Kivitelező	Molnár és Molnár Építőipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft.
Építési költség	>50 millió Ft
	Hasznosítása
Felhasználási terület	kilátó
Tulajdonos	Pilisi Parkerdő Zrt.
	Alapadatok
Tszf. magasság	756 m
Magassága	17,25 m
Alapterület	66,5 m²
Hosszúsága	∅ 9,2 m
Szélessége	∅ 9,2 m
	Egyéb jellemzők
Különlegességek	A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján emelkedik
	Elhelyezkedése
	Boldog Özséb-kilátó Pozíció Kesztölc-Pilisszántó térképén
	é. sz. 47° 41′ 20″, k. h. 18° 52′ 23″47.688750°N 18.872972°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 20″, k. h. 18° 52′ 23″47.688750°N 18.872972°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Özséb-kilátó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Boldog Özséb-kilátó a Pilis és a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján, a Pilis 756 méteres csúcsán 2014-ben emelt kilátó, Pilisszentkereszt közigazgatási területén, nem messze a pilisszántói községhatártól. A kör alaprajzú, több mint 17 méter magas, felső teraszáról 360 fokos körpanorámát biztosító építmény egy, a csúcson évtizedekkel korábban emelt geodéziai mérőtorony átépítésével jött létre, nevét Boldog Özsébről, a pálos rend alapítójáról kapta, aki a hagyomány szerint ezen a vidéken élt remeteként.

Története

A Pilis teteje a rendszerváltás körüli évekig katonai területnek számított, legmagasabb pontján egy földmérési célokat szolgáló, hengeres formájú geodéziai mérőtorony épült az 1970-es években. Az 1980-as évek elején lett katonai terület, ahová az SZ–75-ös rakétákkal felszerelt 11/2. honi légvédelmi rakétaosztály (MN 1059) települt. A bázist 1995-ben számolták fel. Ezt a terület katonai funkciójának megszűnését követően a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), illetve egy meteorológiai megfigyelésekkel és az észlelések rögzítésével foglalkozó civil szervezet tartotta fenn. Kilátóvá való átépítésének ötlete a 2010-es években született meg, a beruházás lebonyolítója a Pilisi Parkerdő Zrt. volt.

Az átépítés során meghagyták, illetve megmagasították a korábbi torony vasbeton falait, ezzel új tetőszintet alakítottak ki, amit kizárólag a vasbeton magon belül vezetett csigalépcsőn lehet elérni. Ugyanakkor a torony körül új, fából ácsolt lépcsősort építettek, a kilátó külső falaként pedig függőleges fatartókból képeztek ki egy hengerpalást alakú homlokzatot. E megoldásnak köszönhetően a kilátóban biztonsággal szétválasztható a turisztikai és a meteorológiai megfigyelő funkció, hiszen a kutatóállomás műszerei így védelmet élveznek.

Átadására 2014. október 28-án került sor.^[1]

Műszaki adatai

A kilátó építésekor a meglévő vasbeton torony körül új, fából készült lépcsősor épült, melynek gerendái acél szerelvényekkel kapcsolódnak a vasbeton falhoz és az építmény külső falát alkotó, borovifenyőből készült, 10×15 centiméteres keresztmetszetű függőleges tartók által képezett faszerkezethez. Az eredeti, 3,5 méteres átmérőjű és 12,5 méter magasságú tornyot a 2014. június 20-án megindított építkezés során összesen 4,75 méterrel magasították meg, és legfelül egy olyan épületrészt alakítottak ki, amelynek átmérője megegyezik a kilátó faszerkezetének 9,2 méteres átmérőjével. A kilátó látogatószintjén 3 méter széles körgyűrű alakú, az előbb említett új vasbeton szerkezet által fedett teraszt képeztek ki, a talajfelszíntől számított 12,9 méteres magasságban. Az építkezéshez összesen mintegy 96 m³ betont, 3,8 tonna betonacélt és további 6 tonnányi acélszerelvényt használtak fel, a kilátó külső borításához 31 m³ fenyőgerendára volt szükség és 65 méternyi rozsdamentes acélból készült korlátot építettek be a szerkezetbe.^[1]

Megközelítése

A kilátó megközelítése több irányból lehetséges, de csak gyalogosan, kijelölt turistautakon. A legrövidebb megközelítési útvonal a Pilisszántó felett magasodó Orosdy-kastélytól induló, szinte toronyiránt vezető, ám elég meredek útvonal; a legkényelmesebb elérési lehetőség pedig a Pilisszentkereszt külterületén, Pest és Komárom-Esztergom vármegye határa közelében található Két-bükkfa-nyeregtől kínálkozik, ahonnan nemcsak jelzett turistaút, hanem kiépített (a közforgalom elől elzárt) erdészeti út is vezet a kilátóhoz.

Látnivalók a környéken

A kilátó közelében több kolostorrom (pilisszentléleki pálos, klastrompusztai pálos, pilisszentkereszti ciszterci kolostor) és számos barlang található. Részben annak is köszönhetően, hogy a Pilis-tető hosszabb időn keresztül el volt zárva a kirándulók elől, ezen a környéken maradt fent egy ritka, fokozottan védett növényfaj, a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) legnagyobb ismert Kárpát-medencei populációja.