Bojthi Veres Gáspár (Bojt, 1595 körül – 1640 után) tanár, Bethlen Gábor titkára és I. Rákóczi György fejedelem udvari embere.
Bojton született, ahol apja, Bojthi Veres János Bojthi Balázs szolgálatában állott és ez utóbbi szabadította föl. Bojthi Gáspár 1613-tól Debrecenben, majd Bethlen Gábor költségén Heidelbergben tanult (1617. január 17-étől 1620 novemberéig); midőn hazájába visszajött, nevelő volt (1621 októbere) Bethlen István mellett és marosvásárhelyi tanár. 1623-ban a fejedelem gyulafehérvári tanárrá és történetírójává tette, emellett a káptalan levéltárosa is volt. I. Rákóczi György fejedelemsége alatt, ki őt néha titkos követségekre is használta, és például Németországba küldte, 1640-ig találkozunk nevével.
Latin panegyrisét a fejedelemről még Heidelbergben írta. A Bethlen Gábor életét és tetteit 1614 elejéig feldolgozó történeti műve (De rebus gestis magni Gabrielis Bethlen libri XII. Bécs 1629) hiteles okmányok alapján, apologetikus célzattal készült. Bojti szerkesztette a Károlyi Zsuzsanna temetése alkalmából kiadott latin és magyar nyelvű beszédgyűjteményeket (Exequriae principales. 1624), mely számos értékes genealógiai adatot tartalmaz.
Írt még egy latin ódát Bethlen Gáborhoz intézve alkaeusi mértékben (8 versszak) a reformatió első százados ünnepe alkalmából; Epigramma Fehérvári (Albensis) Jánoshoz és latin dicsvers Jászberényi Mátyáshoz intézve 1617-ben Heidelbergben jelentek meg.
Kéziratban: Bethlen Gábor nemzetségéről egy ívnyi eredeti latin munka (gr. Kemény József gyűjteményével az Erdélyi Múzeumba került.)