PROFILBARU.COM

	Bogdán István
Született	1922. szeptember 15.; Budapest
Elhunyt	2001. május 11. (78 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész; könyvtáros; író;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a történész szakíróról és ifjúsági íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Bogdán István (egyértelműsítő lap).

Bogdán István (Budapest, 1922. szeptember 15. – Budapest, 2001. május 11.) könyvtáros, történész, szakíró és ifjúsági író, a Magyar Országos Levéltár Központi Könyvtárának vezetője, a történelemtudomány doktora, a papírgyártás és több más hazai kézműves iparág történetének egyik legjelentősebb hazai kutatója.

Élete

1922. szeptember 15-én született Bogdán István (1891–1935) postatanácsos és Plininger Julianna Viktória (1891–1961) fiaként. Középfokú tanulmányait Budapesten, a Werbőczy Gimnáziumban végezte, ahol 1941-ben tett érettségi vizsgát, majd – miután továbbtanulásra anyagi lehetőségei miatt nem volt módja – magántisztviselőnek állt. Húszévesen kötött házasságot Kecskeméti Annával, akitől a következő években két gyermeke született: 1943-ban István, aki festő- és grafikusművész lett, 1947-ben pedig Anna.

1944 októberétől egy éven át katonai szolgálatot teljesített, közben mintegy öt hónapot hadifogságban töltött. Leszerelését követően évekig alkalmi munkákból élt, mígnem 1948 nyarán a Magyar Országos Levéltárnál kapott állást, kezdetben mint alkalmi munkás, majd mint teremőr, de néhány év alatt levéltárosi posztig küzdötte fel magát. 1952-ben könyvtárosi szakképesítést is szerzett, így az intézet könyvtárosa, újabb néhány év múltán pedig könyvtárvezetője lehetett. 1956-tól a Levéltár központi könyvtárának vezetése mellett az ő feladata lett az ország 22 állami levéltári könyvtárának szakmai irányítása is.

Munkája mellett 1957-től részese lett az intézet restauráló műhelyének megszervezésének, amit korábban ő maga is kezdeményezett, 1967-ben pedig őt bízták meg e műhely vezetésével is. A nyugdíjazását megelőző időszakban lehetősége nyílt az általa ugyancsak hosszabb ideje szorgalmazott Levéltári Múzeum megszervezésére, és 1980-tól négy éven keresztül annak vezetésére is. 1983. december 31-ével nyugdíjazták, de még nyugdíjasként is jó néhány tanulmányt jelentetett meg, részt vett több lexikon szerkesztésében (Képes diáklexikon – Technika, 1989.; Magyar Katolikus Lexikon, 1993, Korai magyar történeti lexikon, 1994), valamint több ismeretterjesztő előadás megtartását vállalta magára.

Szakmai tevékenysége

Az Országos Levéltár állományába kerülve már korán kutatásokba kezdett, egyik fő szakterülete a magyarországi papírológia, mint a történelem kutatásának egyik segédtudománya lett. Első tanulmányait 1955-től publikálta; már a következő évben második díjat nyert a Magyar Tudományos Akadémia technikatörténeti jeligés pályázatán, 1963-ban pedig az Akadémiai Kiadó megjelentette első szakkönyvét is, A magyarországi papíripar története 1530–1900 címmel. A kötet, amely a szerző addigi papíripari kutatásait összegezte, egyben a papírológia első jelentős hazai szakmunkája is lett.

Papírtörténeti kutatási tevékenysége mellett az 1960-as évek derekától mértéktörténeti kutatásokba is belekezdett, e munkájának eredménye számos tanulmány és szakcikk mellett egy három kötetes szakkönyv lett a méterrendszer bevezetése előtt hazánkban használt hossz, súly, térfogat, és egyéb mértékeket. Úttörő munkát végzett a magyarországi vízjelek részletes kutatása terén is, első, e tárgyban megjelent (1959-ben publikált) cikkét a szakterület egyik későbbi kutatója „a tudományos filigranológia alapjainak hazai kidolgozása felé tett első megalapozott munka”-ként értékelte^[1] Sokat publikált még a hazai nyomdák és malmok történetével kapcsolatban, illetve levéltártani kérdésekben is, ám ez utóbbi szakterületen kidolgozott változtatási (korszerűsítési) javaslataival többnyire nem tudta elérni, hogy bekerüljenek a hazai levéltárak napi gyakorlatába.

1961-től kezdve több mint három évtizeden keresztül tartott népszerűsítő, ismeretterjesztő előadásokat a Magyar Rádióban, majd a Magyar Televízióban a hazai technikatörténet érdekességeiről, illetve a magyar népszokásokról. Rádiós előadásainak jó része később nyomtatásban is megjelent, összesen 6 ismeretterjesztő könyve keretében.

Fontosnak tartotta a technikatörténethez kapcsolódó tárgyi emlékek megőrzését is, így nemcsak a Levéltári Múzeum megalapítója volt, de segítette a Vegyipari Múzeumot, hatalmas papírtörténeti gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta, közel 700 darabból álló, kézi vázlatrajzos vízjelgyűjteménye pedig a Magyar Vízjel Adatbank részét képezi. Szakmai munkája mellett szépirodalmi (ifjúsági), valamint bölcseleti műveket is alkotott és festéssel is foglalkozott. Számos műve kiadatlanul, kéziratban maradt.

Díjai, elismerései

1982-ben elnyerte a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, tudományos munkásságának elismeréseként.
1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia a történelemtudomány doktorává nyilvánította, történészi munkásságáért.

Művei

Szaktudományi könyvek

Levéltári alapismeretek. Budapest, 1960. (Irat és könyvkonzervátor tanfolyami jegyzet)
A levéltári és könyvtári anyag alkotó elemei. Budapest, 1961. (Irat és könyvkonzervátor tanfolyami jegyzet)
Három technikatörténeti fejezet Benda Kálmán – Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda című könyvében (p32-40.: A nyomda felszerelése és működése 1561-1711. p82-94.: A nyomda technikai működése 1711-1804. p137-143.: Gépek, technikai felszerelés 1804-1849.). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961.
A papírkészítés fejlődése. In: Vámos György – Katona Kálmán (szerk.): Papíripari kézikönyv, p725. Műszaki Kiadó, Budapest, 1962. [A második kiadásban: p27-38., 1980.]
A magyarországi papíripar története 1530-1900. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963.
A Szombathelyi Pamutipar története 1899-1967. Szombathely, 1969.
A magyar levéltári kiadványok bibliográfiája 1945–1974 (Horváth Jánosnéval). Budapest, 1975.
Magyarországi hossz- és földmértékek a 16. század végéig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.
Papírkészítőink mesterségszavai 16-19. sz. Budapest, 1979.
A szakkönyvtár és anyagának használata. In: Levéltári ismeretek kézikönyve, p299-318. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.
Két fejezet A történelem segédtudományai című szaktankönyvben. (p87-101.: Papírológia. p254273: Metrológia. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 1986.)
Magyarországi hossz- és földmértékek 1601-1874. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.
Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.
Néhány történeti segédtudomány létrejötte. Doktori tézisösszefoglaló. Budapest, 1997., saját kiadás.

Ismeretterjesztő művek

Régi magyar mesterségek. Magvető, Budapest, 1973.
Régi magyar mulatságok. Magvető, Budapest, 1978.
Régi magyar históriák. Magvető, Budapest, 1980.
Mestere volt egykor... Magvető, Budapest, 1984.
A homo faber. In: Lovas György (szerk.): Gólyavári esték. A gondolkodás évszázadai, p147-159. RTV–Minerva, Budapest, 1986.
Régi magyar mértékek. Gondolat, Budapest, 1987.
Kézművesek mestersége. Gondolat, Budapest, 1989.

Jelentősebb szakcikkek, tanulmányok

A pécsi papírmalom. Papír- és Nyomdatechnika, Budapest. VII. évfolyam, 2–3: 70–72. 1955.
A diósgyőri papírmalom alapítási kísérlete 1773-ban. Papír és Nyomdatechnika, Budapest. VII. évfolyam, 7:218–221. 1955.
Papírgyártás 200 év előtt. Papír- és Nyomdatechnika, Budapest. VII. évfolyam, 8: 263–267. 1955.
A diósgyőri papírmalom alapítása 1802-ben. Papír- és Nyomdatechnika, Budapest, VII. évfolyam, 11: 364-366. 1955.
Vízjelek és vízjelkutatás. Papír- és Nyomdatechnika, Budapest. VIII. évfolyam, 1: 25–28.; (némi változtatással:) Levéltári Híradó, VIII. évfolyam, 23: 27–35. 1956.
Papíripari találmányok 1750–1830. Papír- és Nyomdatechnika, Budapest. VIII. évfolyam, 4: 125–129. 1956.
Papírkészítő mesterek és legények a XVIII. században. Papír- és Nyomdatechnika, Budapest. VIII. évfolyam, 6: 189–196. 1956.
Díszoklevelek „tipográfiája”. Papír- és Nyomdatechnika melléklete, Magyar Tipográfia, VIII. évfolyam, 8: 1–7. 1956.
XIX. századi vízjeleink. Papíripar, Budapest. I. évfolyam, 1–2: 23–30. 1957.
Papír- és nyomdaipari történeti emlékeink védelme. Papíripar, Budapest. I. évfolyam, 7–8: 146–149. 1957.
Papíripari találmányok a XIX. század második felében. 1. Papíripar, Budapest. I. évfolyam, 1–2: 34–38. 1958.
A nyomdaipari múzeumért... Magyar Grafika, Budapest. II. évfolyam, 1–2: 57. 1958.
Papíripari találmányok a XIX. század második felében. 2. Papíripar, Budapest. II. évfolyam, 1: 27–31. 1959.
Az első magyar papírmalmok. Papíripar, Budapest. III. évfolyam, 2: 67–73. 1959.
Néhány adat a XVI-XVIII. századbeli papírkészítésről. Papíripar, Budapest. III. évfolyam, 5: 189–194. 1959.
A vízjelkutatás problémái. Vízjelgyűjtésünk módszertana. Levéltári Közlemények, Budapest. 30: 89–108. 1959.
A lékai (hámori) papírmalom a XVIII. században. Történelmi Szemle, Budapest. III. évfolyam, 1: 49–63.
Papírmalom alapítási kísérlet Budán. Papíripar, Budapest. IV. évfolyam, 5: 195–200. 1960.
Angaben über die Papierherstellung in der Zeit vom XVI. bis XVIII. Jahrhundert, 1–2. Zellstoff und Papier, IX. évf. 11: 435–436; 12: 476–477. 1960.
Papírgyár alapítási kísérletek Pesten a XIX. században. Papíripar, Budapest. V. évfolyam, 3: 95–100. 1961.
XVI-XVII. századi papírkészítőink életéből. Papíripar, Budapest. VI. évfolyam, 5: 128–131. 1962.
A papírkészítés fejlődése. Papíripari kézikönyv, Műszaki Kiadó, Budapest. 7–25. 1962.
A papíralakok változása a XIV. századtól a szabványosításig. Papíripar, Budapest. VI. évfolyam, 5: 237–246. Historia papiernicztwa wegierskiego. Przeglad Papiernizy, XVIII. évf. 10: 328–329. 1962.
A merített papír a XIV. századtól a XIX. század első feléig. Papíripar, Budapest. VII. évfolyam, 3: 110–115. 1963.
Papírmalmaink átalakítása papírgyárakká. Papíripar, Budapest. VII. évfolyam, 5: 193–196. 1963.
A papír műszaki felhasználásának kezdetei Magyarországon. Technika Történeti Szemle, Budapest, 1: 183–193. 1963.
Miszellen zur Papiererzeugung von 200 Jahren. Papiergeschichte, XIV. évf., 1–2: 8–16. 1964.
Magyar nyomdák és könyvnyomtatók. Élet és Tudomány, Budapest. XIX. évfolyam, 39: 1854–1859; 40: 1906–1910. 1964.
A „vízjelírás” fejlődése. Papíripar, Budapest. VIII. évfolyam, 5: 170–178. 1964.
A Papír-, Nyomda- és Írószeripari Múzeum megvalósításáért! Magyar Grafika, Budapest. VIII. évfolyam, 6:406–407. 1964.
Miszellen zur Papiergeschichte. Papiergeschichte, XIV. évf. 5–6: 61–63. 1964.
Adalék vízimalmaink műszaktörténetéhez. Agrártörténeti Szemle, Budapest. VI. évf. 3–4: 426–436. 1965.
A XVI–XIX. századi anyagelőkészítő gépek és módszerek néhány műszaki adata. Papíripar, Budapest. IX. évfolyam, 4: 152–156. 1965.
A fehér mesterség. 1–2. Élet és Tudomány, Budapest. XX. évf. 41: 1956–1961; 42: 2004–2009. 1965.
Papírkereskedelmünk a XIV–XVII. században. Századok, Budapest. 99. évf., 4–5: 871–881. 1966.
Papírmalmaink műszaki felszerelése. Technika Történeti Szemle, Budapest. III. évf., 1–2: 231–249. 1966.
A malom és a népesség. Agrártörténeti Szemle 8. 1966. 12. 178-187.
A fiumei papírgyár első évtizedei. Papíripar, Budapest. X. évf., 5: 179–184. 1966.
A levéltár és az adatszolgáltatás. Levéltári szemle 16. 1966. 3. 603-614.
Újabb kétszáz éves gabonalelet. Agrártörténeti Szemle 8. 1966. 4. 486-494.
Királyi öl és királyi hold (Maksay Ferenccel). Agrártörténeti Szemle 9. 1967. 12. 106-110.
Gabonamalmaink a 16-17. században. Agrártörténeti Szemle 9. 1968. 34. 308-327.
Utánzott vízjeleink a századfordulón. Papíripar, Budapest. XII. évf. 1: 29–34. 1968.
Adalékok a pápai papírmalom történetéhez. Papíripar, Budapest. XII. évf., 4: 138–143. 1968.
Papírellátásunk és papírkereskedelmünk a XVIII–XIX. században. Levéltári Közlemények, Budapest. XXXIX. évf., 1: 9–27. 1968.
Einige technische Daten zur Papiermacherei im XVII. bis XIX. Jahrhundert. Papiergeschichte, XIX. évf. , 3–4: 36–39. 1969.
Papírkereskedelem Budapesten a XIX. században. Papíripar, Budapest. XIII. évf., 5: 217–220. 1969.
A vízjel mint védjegy. Papíripar, Budapest. 14. évf., 2: 65–70. 1970.
Helyi földmértékeink a 18. sz. végén. Történeti Statisztikai Évkönyv 1967-1968. 150-229.
A papírvizsgálat kezdetei Magyarországon. 1889–1902. Papíripar, Budapest. (Zsoldos Bencével közösen) XV. évf., 4: 150–159. 1971.
A Diósgyőri Papírgyár első évszázada (1802–1900). Technika Történeti Szemle, Budapest. 5: 53–68. 1971.
200 éves gyümölcsfa-fajtajegyzék (Geday Gusztávval). Agrártörténeti Szemle 13. 1971. 34. 327-374.
Helyi földmértékeink 1828-ban. Levéltári Közlemények 42. 1971. 1. 51-101.
Papírfeldolgozó iparunk a XIX. században. 1–2. Papíripar, Budapest. XVII. évf., 1: 23–31.; 4: 167–170. 1973.
A betűk mestere. Tótfalusi Kis Miklós. Vigília 38. 1973. 10. 679-682.
Technikatörténet és levéltár. Magyarországi tudomány- és technikatörténeti konferencia. MTESZ, Budapest, 1973. 36-368.
A karácsonyolás. Vigilia 38. 1973. 12. 618-822.
Vízjellel az irathamisítás ellen. Papíripar, Budapest. XVIII. évf., 1: 30–36. 1974.
Húsvétolás. Vigilia 39. 1974. 4. 242-245.
A fehér mív. Papíripar, Budapest. XVIII. évf., 5: 269–270. 1974.
Papírkészítőink élete a XIX. században. Papíripar, Budapest. XIX. évf. 3: 114–118. 1975.
Adalék a szentendrei papírmalom történetéhez. Papíripar, Budapest. XIX. évf., 5: 192–198. 1975.
Papírgyáraink a XIX. századi kiállításokon. Technika Történeti Szemle, Budapest. 7: 71–80. 1975.
Emberalakos XVIII. századi vízjeleink. Papíripar, Budapest. XXI. évf., 5: 185–191. 1976.
Lázár térképeinek papirológiája. A magyar térképészet kezdetei. Tankönyvkiadó, Budapest. 92–93. 1976.
A levéltári adatszolgáltatás alapja: a tezaurusz. Levéltári Szemle 27. 1977. 1. 89-94.
A betűminta nyomdatörténeti forrás. Magyar Grafika 21. 1977. 4. 78-79.
Volt-e papírmalom Budán? Századok, Budapest. 111. évf., 3: 544–560. 1978.
A papírkészítők címere. Papíripar, Budapest. XXII. évf., 4: 149–153. 1978.
L'aptitude du papier pour la determination de la date. Colloque international, de textologie á Mátrafüred. – MTA Könyvtár, Budapest. 15–35. 1978.
A papírkészítés fejlődése. In: Papíripari kézikönyv, p27–38. Műszaki Kiadó, Budapest, 1980.
Az Országos Levéltár könyvtárának száz esztendeje 1875-1974. Levéltári Szemle 29. 1979. 12. 301-318.
Rizsmajegy és rizsmacímke. Papíripar, Budapest. XXIV. évf., 4: 150–155. 1980.
Gabonaféléink térfogatsúlya a 18/19. század fordulóján. Agrártörténeti Szemle 22. 1980. 34. 527-590.
Watermarks as art. Interpressgrafik, 3: 33–37. 1982.
The Paper Material of the Lazarus Maps. In: Lazarus Secretarius, p103-106. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.
La datation du papier a partir de ses propriétés matérielles. Colloque international de textologie à Mátrafüred 1978. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 2740.
A levéltári adatszolgáltatás alapvető problémái – és a teendők. Levéltári Szemle 31. 1983. 23. 431438.
Az írásbeliség anyagi-technikai alkotó elemei. Magyar Herold 1. 1984. 606-625.
„Becsületesen közlegénykedni...” – Egy sajátos múlt századi életút: Károlyi István pályája. Közgazdasági Szemle 35. 1988. 3. 285-291.
Magyarország kézműves mesterei 1828-ban. Történeti demográfiai füzetek 6. 763.
Régi magyar papírmalmok. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. – MTSZ, Budapest, 122–125. 1990-91.
Papiergeschichte Werke und Aufsätze zur ungarischen Papiergeschichte. 1956–1991. IPH Communications 2. Jg. n. 1.: 14–16. 1992.
Budapest papíripara a 19. század végéig. Magyar Vízjel 3. évf. 5. sz. 2005. 320.
Adatok a magyarországi 17-19. századi anyagkészítéshez (die Zeugmacherei). Magyar Vízjel 4. évf. 6. sz. 2006. 38.
Néhány esztendő egy papírkészítőnk magánéletéből. Magyar Vízjel 4. évf. 7. sz. 2006. 39.

Szépirodalmi és egyéb művek

Őfelsége magánnyomozója (krimimese). Magvető, Budapest, 1977.
Dani (ifjúsági regény). Balassi, Budapest, 1996.
Mese mindenkinek. Szent István Társulat, Budapest, 1999.
Filamér – Őfelsége magánnyomozója. 2. kiadás. Kalandor Kiadó, Budapest, 2006.
Res ultimae, Lex historiae – Egy historikus gondolatai a végső dolgokról. Szent István Társulat, Budapest, 1999.

Kéziratban maradt írások

Hazai papíráralakulások XIV–XIX. század. 61 oldal. 1960.
Budapest papíripara a XIX. század közepéig. 41 oldal. 1962.
A papírkészítők szokásköre Magyarországon a XVI–XIX. században. 10 oldal. 1964.
Néhány esztendő egy papírkészítő magánéletéből. 13 oldal. 1964.

Rádiós előadások

A fehér mesterség. Papírkészítők. Petőfi Rádió, Budapest, 1961. január 2., (21.40–22.00).
A fehér mesterség nagykorúsítója: Türk György. Petőfi Rádió, Budapest, 1966. augusztus 8., (21.20–21.40).
Mikor használtak Magyarországon először papírt? Ha még nem tudná. Petőfi Rádió, Budapest, 1970. október 12.