PROFILBARU.COM

	Beckensloer János
	Eger, Esztergom, majd Salzburg püspöke
Született	1427; Wrocław
Elhunyt	1489. december 15.; Salzburg
Nemzetiség	német
Felekezet	római katolikus egyház
	Püspökségi ideje; 1468 – 1474; (Eger)
	Püspökségi ideje; 1474 tavasza – 1479; (Esztergom)
	Püspökségi ideje; 1487 – 1489. december 15.; (Salzburg)
Előző püspök	Következő püspök
Vitéz János	Estei Hippolit
	Beckensloer János a Catholic Hierarchy-n
	A Wikimédia Commons tartalmaz Beckensloer János témájú médiaállományokat.

Beckensloer János (1427. – Salzburg, 1489. december 15.), vezetéknevének változatai: Beckenschläger, Beckenschläger, Beckensloger, bíboros, esztergomi és salzburgi érsek, váradi és egri püspök, diplomata.

Élete

Boroszlói német kispolgári családból származott. Apja kerékgyártó vagy posztókereskedő volt, aki 1430-ban szerzett nemességet. Első házasságából született mindhárom fia papi pályára került.

Bátyja révén jutott Magyarországra. Vitéz János és Janus Pannonius mellett részt vett a főurak Mátyás részére való megnyerésében, de 1459-ben a pártütőkhöz csatlakozott és III. Frigyes német-római császár oldalán Bécs védelmét látta el.

Az országba betörve elfoglalta Pápát és Ugod várát. 1461-ben miután önként meghódolt Mátyásnak, visszanyerte egyházi címével járó javait. 1464-1465-ben pécsi prépost és pécsváradi apát, 1465-1468 között váradi püspök volt.

Részt vett a moldvai hadjáratban. 1468-1474 között egri püspök. Mátyás befolyásos tanácsosa, a Vitéz-féle összeesküvés leleplezője. 1474-1476 között főkancellár, s ugyanebben az időben esztergomi érsek is egyben.^[1] Amikor Mátyás Veronai Gábor javára mellőzni kezdte, 1476-bah aacheni zarándoklat ürügyén Frigyes császárhoz szökött. Ekkor magával vitte az esztergomi és egri kincstár értékesebb darabjait és kéziratait. A lopott vagyonból a császárnak 47 ezer aranyforintot adott kölcsön. Frigyes tanácsosaként a Jagellókkal kötött szövetséget Mátyás ellen. Mátyás sikeres hadjárata után, 1488-ban a császár képviseletében fegyverszünetet kötött a stájeri várban.

1487-től haláláig Salzburg érseke volt. Egerben gótikus püspöki palotát építtetett.

Jegyzetek

↑ Beke Margit (szerk.): Esztergomi érsekek 1001–2003. Budapest: Szent István Társulat. 2003. 214–216. o.

Irodalom

Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
Magyar katolikus lexikon
Bunyitay Vince 1883: A váradi püspökség története I. Nagyvárad.
Fraknói Vilmos 1917: B. III. Frigyes német császár szolgálatában. Történelmi Szemle.
Tomáš Homola 2023: Ján Beckensloer - Vroclavský rodák v službách uhorského kráľa. In: Eva Benková (ed.): Vyeru tak gyest - K sedemdesiatinám profesora Jána Lukačku. Bratislava