Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
A Bambuszliget hét bölcse (竹林七賢, pinjin: Zhúlín Qī Xián, japán nyelvenCsikurin no Sicsiken) kínaitaoista írók, filozófusok és zenészek egy csoportja volt, akik az i. sz. 200-as években tevékenykedtek. Közösségük jórészt fiktív, bár személyeik kétségtelenül léteztek történelmileg. Csoportként az utókor határozta meg őket, tényleges kapcsolatuk egymással bizonytalan. Ugyancsak kérdéses fennmaradt életrajzuk sok eleme.
A hagyomány szerint hivatalnokok voltak, akik később hátat fordítottak a közéletnek, és a természetben találták meg boldogságukat. Innen a „bambuszliget” gyakori emlegetése költészetükben és a csoport elnevezése. Tevékenységük helye Sanjang(Shanyang) vidékén, Honan(Henan) tartományban lehetett. Verseik legtöbbször mindennapi témákat dolgoztak fel, a természet szépségeinek hódoltak, de filozófiai kérdésekkel is foglalkoztak. A költői kör fejét, Hszi Kang(Xi Kang)ot 262-ben felségsértés vádjával kivégezték.
A későbbi korokban kínai és japán legendák, irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotások (például japán necukék) születtek csoportjukról.
A hetek (kínai írásjegyekkel és japán nevükkel is)