PROFILBARU.COM

	Badeni béke (1714)
	A békekongresszus résztvevői ; (Johann Rudolf Huber festménye)
Aláírás dátuma	1714. szeptember 7.
Aláírás helye	Baden in Aargau
Aláírók	Francia Királyság ; Német-római Birodalom
Nyelvek	francia
	A Wikimédia Commons tartalmaz Badeni béke (1714) témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze az 1718-as badeni békeszerződéssel, amely a svájci kantonok ún. „villmergeni háborúit” zárta le.

A badeni békeszerződés a spanyol örökösödési háborút lezáró békeszerződések egyike. Franciaország és a Német-római Birodalom képviselői kötötték meg 1714. szeptember 7-én a svájci Baaden in Aargau városban. A szerződés az 1713-as utrechti és az 1714-es rastatti békemegállapodásokra épül. A badeni szerződésben a Német-római Birodalom is elfogadta a korábbi szerződések rendelkezéseit.

Előzmények

Bővebben: utrechti béke (1713) és rastatti béke

A spanyol örökösödési háború után 1713 áprilisában és júniusában Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Savoya és Nagy-Britannia Egyesült Királysága megkötötték az utrechti békeszerződést.

VI. Károly császár, Ausztria főhercege még rövid ideig folytatta a háborút Franciaországgal szemben, de szövetségeseinek támogatását elveszítve 1714. március 6-án a rastatti békeszerződésben a Habsburg Birodalom nevében ő is csatlakozott a békemegállapodáshoz. A háború ezzel lezárult, de a teljes körű békemegállapodáshoz még hiányzott a Német-római Birodalom formális beleegyezése.

Ezt pótlandó, a Franciaország és a Birodalom meghatalmazottai már júniustól kezdve tárgyalásokat folytattak Baden in Aargau városban (a mai Aargau kantonban). A spanyol örökösödési háború idején itt volt az osztrák nagykövetek székhelye, Franciaország és Spanyolország küldöttei is gyakran tárgyaltak a városban.^[1] Franciaország, valamint 39 német fejedelemség több száz megbízottja tárgyalt heteken keresztül a rastatti szerződés pontjairól. (Csupán a Francia Királyság főtárgyalója 300 kísérőt, köztük egy egész színházi társulatot hozott magával).^[2]

A béketárgyalások a Baden in Aargau-i régi városházán (Altes Rathaus) folytak. A békekongresszus fényűző külsőségei egy időre feledtetni tudták a valaha gazdag város nyomasztó gazdasági gondjait.

XIV. Lajos francia király nevében Claude-Louis-Hector de Villars herceg, Franciaország marsallja, VI. Károly császár nevében Savoyai Jenő herceg, tábornagy írta alá a badeni békeszerződést, amely lezárta a spanyol örökösödési háborút. A Badenben összegyűlt birodalmi küldöttek 1714. szeptember 7-én megegyezésre jutottak, elfogadták az utrechti békeszerződéshez kapcsolt rastatti szerződés rendelkezéseit. Ezt a megegyezést a badeni szerződésbe foglalták.

A szerződés tartalma

A badeni szerződés teljes egészében Franciaország és a Német-római Birodalom határvidékének ügyeivel foglalkozik. A két birodalom határvonalán a háború kitörése előtti állapotokat állították vissza egyetlen kivétellel: a Rajna jobb partján fekvő Landau városa Franciaországhoz került.

A békeszerződés rendelkezései szerint a császár megkapta az egész Spanyol-Németalföld, valamint minden itáliai spanyol birtokot (a Nápolyi Királyságot (de a Szicíliai Királyság nélkül), a Milánói Hercegséget, a Mantovai Hercegséget és Szardíniát.
Franciaország kiürítette a Rajna jobb (keleti) partján (Breisgau tartományban) szerzett hódításait, cserébe megtarthatta a pfalzi Landau birodalmi várost.
A Bajor Választófejedelemség és a Kölni Érsekség választófejedelmeit visszahelyezték méltóságaikba és birtokaikba.
A badeni békeszerződésben VI. Károly német-római császár megtartotta címzetes spanyol királyi címét és fenntartotta igényét a spanyol örökségre is. Ezek a jogcímek azonban csak formális címek voltak, Spanyolországban V. Fülöp király tényleges hatalmának jogszerűségét senki sem vitathatta.

Következmények

A badeni békeszerződés a spanyol örökösödési háborút lezáró békemegállapodások utolsó lépését jelentette. Megkötésével a háború végleg lezárult, a szerződéseken minden érdekelt állam aláírása szerepelt.

A Habsburg Birodalom nyugati határai tehermentesültek, VI. Károly ismét birodalmának keleti végvidékei felé fordulhatott, ahol 1714-ben megkezdődött a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom háborúja Morea birtoklásáért. 1716-ban a Habsburg Birodalom is belépett ebbe a háborúba Velence oldalán, kitört a Habsburg–török háború (1716–1718), ezt kihasználva V. Fülöp spanyol király 1717-ben csapatokat küldött Szardínia és Szicília visszafoglalására, emiatt 1718-ban kirobbant a négyes szövetség háborúja, amely 1720-ban Spanyolország vereségével végződött.

Jegyzetek

↑ Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2 – Von 1650 bis zur Gegenwart, Sauerländer, Aarau 1965., 2. kötet, 48–56. old.
↑ Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2 – Von 1650 bis zur Gegenwart, Sauerländer, Aarau 1965., 2. kötet, 82–96. old.

Külső hivatkozások

Irodalom

Rolf Stèucheli: Der Friede von Baden (Schweiz) 1714. Ein europäischer Diplomatenkongress und Friedensschluss des Ancien Regime, Historische Schriften der Universität Freiburg Schweiz, Universitätsverlag, 1997. (németül) ISBN 3727811099, ISBN 978-3727811098

[1] Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2 – Von 1650 bis zur Gegenwart, Sauerländer, Aarau 1965., 2. kötet, 48–56. old.

[2] Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2 – Von 1650 bis zur Gegenwart, Sauerländer, Aarau 1965., 2. kötet, 82–96. old.

[1]