Rastatt-tól délre, az Oos folyó völgyében fekvő település, híres fürdőhely.
Története
A város területén található fürdőket már a rómaiak is ismerték Civitas Aurelia Aquensis néven, Severus Alexander római császárról elnevezve. Az itteni fürdőt Caracalla is felkereste egyszer, ízületi fájdalmainak gyógyítása céljából. A város területén ma is láthatók még az ókori szobortöredékek. 1847-ben egy római gőzfürdő jó állapotban fennmaradt maradványait is feltárták itt.
A város régi része amfiteátrum-szerűen egy dombon épült, újabb részei pedig a domb lábánál épültek fel.
Baden a középkorban ugyan elpusztult, de 1112-ben már újra említve volt. Később, a 12. században pedig a zähringeni őrgrófok birtokába jutott.
Itt akkor a város közelében fekvő, de később a város részévé vált Rastattban tartották 1713 novemberében (első rastatti kongresszus) annak a békének az előtárgyalásait, amelyet a császár és Franciaország a spanyol örökösödési háború után (rastatti béke, 1714. március 6.) kötöttek; ebben az utrechti békét elismerték, Franciaország Landaut, Németország Freiburgot, Kehlt és Altbreisachot kapta, a kölni és bajor választó-fejedelmeket pedig birtokaikba visszahelyezték. 1797–99-ben, ugyancsak itt tartották a második rastatti kongresszust abból a célból, hogy a békét Franciaország és a Német-római Birodalom közt helyreállítsa.
Mint fürdőhely, jelentőségét akkor kapta, mikor a francia emigránsok nagyobb számmal kezdték felkeresni.
A 19. században, a város sok híresség találkozóhelye lett, akiket vonzottak a meleg források, valamint a híres baden-badeni kaszinó, a luxus szállodák, a lóverseny. Nyaralt itt Viktória királynő, I. Vilmos, Napóleon, Berlioz, Vjazemszkij, Zsukovszkij, Turgenyev és Dosztojevszkij is. Egy állítás szerint Baden-Badenben írta Tolsztoj az Anna Kareninát is (bár a műben a város más nevet kapott), valamint itt íródott Turgenyev egyik regénye is.
Baden-Baden; akkori becenevén „Európa nyári fővárosa” csúcspontját azonban Napóleon alatt, az 1850-es és 1860-as években érte el. Az orosz író, Dosztojevszkij is itt írta A játékos című regényét, miközben rendszeresen járt az itteni kaszinóba. Itt élt Johannes Brahms is, akinek" lakóhelye, a Brahms-ház, még ma is látogatható.
A két világháború idején a város megmenekült pusztítástól, majd a második világháború után, Baden-Baden lett a szövetséges hatalmak francia erőinek központja Németországban.
A francia légierő felügyelete alatt Baden-Badentől nyugatra, 15 km-rel, a Fekete-erdő és a Rajna folyó között Söllingenben felépült a katonai repülőtér; 1952-1953 júniusában fejeződött be a kifutópálya és a kapcsolódó létesítmények építése, a Kanadai Királyi Légierő egységei is itt szállhattak meg a bázison, későbbi nevén CFB Baden-Soellingen. Az 1990-es években, itt alakították ki a Flughafen Karlsruhe/Baden-Baden (Baden-Airpark részeként) polgári repülőteret is, amely jelenleg a második legnagyobb repülőtér Baden-Württembergben.
Nevezetességek
Kurhaus – The Kurgarten (fürdő kert). A Kurhaus évente ad otthont Baden-Baden szabadtéri rendezvényeinek, ahol élő komolyzenei koncerteket tartanak.
Frieder Burda-gyűjtemény – Németország egyik legátfogóbb modern művészeti gyűjteménye.
Museum der Kunst und Technik des 19. Jahrhunderts – a múzeumban A művészet és a technika a 19. században állandó kiállítás mellett hasonló témájú időszaki kiállítások is láthatók.
Régi vár "Hohenbaden" – 1102-ben épült.
Új vár (Neues Schloss), 15. századi épület; a badeni őrgrófok, majd a badeni nagyhercegek egykori lakóhelye, jelenleg történelmi múzeum.
A híres Baden-Baden Festspielhaus (Baden-badeni Ünnepi Játékok Háza), Európa második legnagyobb fesztiválterme.
Az 1847-ben feltárt római fürdők több mint 2000 éves romjai.
Stiftskirche, a templomban a tizennégy badeni őrgróf sírjával.
Das Paradies, egy itáliai reneszánsz stílusú park, sok trükkös szökőkúttal.
Fremersberg-torony
Michaelsberg-kápolna – román stílusú épület aranyozott kupolával, amelyet Mihail Sturza herceg fiának sírja fölött emeltek.
Baden-Baden
Kurhaus
Caracalla Spa
Lichtentaler Allee
Fabergé Múzeum
Orosz ortodox templom
A kaszinó
Friedrichsbad
Frieder Burda-gyűjtemény
Museum der Kunst und Technik des 19. Jahrhunderts
Régi vár - Hohenbaden
Új vár - Neues Schloss
Baden-Baden Festspielhaus
Római fürdők
Stiftskirche
Das Paradies
Fremersberg-torony
Michaelsberg-kápolna
Híres emberek
Itt született:
Festetics György (1882–1941) magyar földbirtokos, diplomata, politikus, országgyűlési képviselő.
↑Das Land Baden-Württemberg. Amtliche Beschreibung nach Kreisen und Gemeinden. V. Regierungsbezirk Karlsruhe. (german nyelven). Stuttgart: Kohlhammer, 12. o. (1976. december 17.). ISBN 3-17-002542-2
