PROFILBARU.COM

	Babiczky László
Született	1946. november 30. (78 éves); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	forgatókönyvíró; rendező;
Iskolái	ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium (–1965); Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1970); Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1974);
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (2009)
	weboldal; IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Babiczky László témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Babiczki László (borász).

Babiczky László (Budapest, 1946. november 30. –) Balázs Béla-díjas magyar televíziós rendező, forgatókönyvíró.

Pályafutása

A családi hagyományok már gyermekkorában a művészetekre irányították a figyelmét. Az egyik nagyapja belsőépítész volt, remekül rajzolt és festett. A másik, verselő orvos, az Ady-kör tagja, több festőművész barátságát élvezte. Édesanyja pedagógus, fiatalon végezte a színiiskolát, itt ismerkedett meg a rendezőnek készülő apjával. Az apa a Cinecittà ösztöndíjasa, aki e filmvárosból visszatérve – lévén Olaszország fasiszta –, nem helyezkedhetett el a szakmában: nem kerülhetett be a Valahol Európában c. játékfilm stábjába rendezőasszisztensnek. Pályát módosított.

Szinte természetesnek tűnt ezzel a családi háttérrel, hogy a középiskolában (Apáczai Csere János Gimnázium) filmszakkörös lett. A bölcsésztanulmányok (irodalom–könyvtár szak) mellett tagja volt az ELTE amatőr filmklubjának. A Nemeskürty István és Nemes Károly vezette Filmtudományi Diákkör aktív tagja. Filmbevezető előadásokat tartott vetítések előtt az immár legendás Egyetemi Színpadon.

Az egyetemi tanulmányok befejezését követően mégsem a Filmtudományi Intézet segédkutatói állását választotta, hanem elszegődött Zsurzs Éva mellé asszisztensnek a Magyar Televízióba. Közben esti tagozaton elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola adásrendezői szakát. Első önálló rendezései a versek világába vezették. Figyelmének centrumában a magyar szépirodalom állt. Olyan műveket vitt képernyőre, amelyek az örök szellemi értékeken túl üzennek a jelen kornak, így időszerű gondolatokra, érzésekre is rezonálhat a néző. Olyan formanyelvi megoldásokat keresett, amelyek elősegítik a befogadást. Újító szándékát magas nézettségi mutatók igazolták vissza, a szakkritika nem mindig. 1979-ben Pécsre szerződött vezető rendezőnek, ahol segítette, megerősítette a fiatal körzeti televíziózást. A művészeti műsorok mellett számos dokumentumanyagot is rendezett, továbbá látókörébe került a környezetvédelem.

A pécsi időszakban készült művei közül kiemelhető az 1980-ban – nagy közönségsikerrel – bemutatott Láz című tévéjáték, amely Lippenszky István drámája alapján készült, s egy orvos kálváriáját dolgozta fel. Szintén Babiczky nevéhez köthető az MTV Pécsi Stúdiójának első tévéjátéka, a Czakó Gábor hasonló című alkotása alapján készült Szénporcsata (1982), valamint dr. Jósfay György Szigorított fegyház című novellája alapján megalkotott tévéjáték (1982) megrendezése is.^[1]

1983-ban tért vissza Budapestre, a Natura szerkesztőségében kezdeményezésére létrejött a Magyar Televízió első környezetvédelmi műsora: Tájkép. Végig az irodalom maradt érdeklődése középpontjában. Mintegy ezer alkotás fűződik nevéhez.

Érdemben vett részt az átalakuló köztelevízió belső küzdelmeiben, a rendszerváltást követő évek szakszervezeti és üzemi tanácsi tevékenységében. Jelentős érdeme: azt az értékmentő kulturális projektet találta ki és vezette, amely több ezer óra mozgóképi tartalmat digitalizál, ezzel mentve meg az utókornak. Neki és munkatársainak köszönhető, hogy sok értékes alkotást ma is vetíthető/sugározható minőségben őriz az MTVA archívuma. Egy ideig ő irányította az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójában készült egykori filmek archiválását is, így azok közül szintén elérhetővé vált számos produkció az utókor számára.^[1]

Rendezői és értékmentő munkája mellett a Magyar Televízió 50. évfordulójára tévétörténeti könyvet írt: Szabadság tér 17, avagy a köztelevízió tündöklése és… (Ráday Könyvkiadó, 2007).

Televíziós munkásságával párhuzamosan a Szegedi Tudományegyetemen televíziózást tanított, valamint bekapcsolódott az OKJ-s képzésekbe. Mozgóképes oktatási tételeket írt-szerkesztett, állami vizsgabizottságokban vett részt, szakmai szervezetekben ténykedett (Magyar Mozgóképkészítők Céhe, Filmjus).

Filmjei

Dramatikus művek

Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (tévéjáték) 1979
Lippenszky István: Láz (tévéjáték) 1980
Czakó Gábor: Szénporcsata (filmszatíra) 1981
Jósfay György: Szigorított fegyház (tévéjáték) 1982
Szentmihályi Szabó Péter: Atomzsarolás (tévéjáték) 1983
Hallama Erzsébet: Hét varázsdoboz (mesejáték) 1985
Benedek András: Csodakarikás (mesejáték) 1987
Sumonyi Papp Zoltán: Pázmány (tévéjáték) 1987
Eszterházy Péter: Spionjáték (monodráma) 1989
Sükösd Mihály: Egy államférfi nehézségei (tévéjáték) 1989
Bajor Andor: Főúr írja a többihez (tévéjáték) 1990
Horváth Péter: Neveletlenek (tévéjáték) 1995

Ismeretterjesztő, dokumentum műsorok

Színházi Album (havi magazin) 1977-1979
Világszínpad (havi magazin) 1977-1979
Nemzetemnek vagyok katonája (Az aradi vértanúk emlékére) 1983
Irodalmi barangolások I-XVI rész 1978-1984
Lélektől lélekig (emlékezés Tóth Árpádra) 1985
Rapszódia egy őszi kertben (Vas István köszöntése) 1985
A nagy testamentum (Villon-zenés) 1985
Ladányi Mihály: Szavak sötétben 1986
Pódium Lukács Sándor 1986
A magyar történelem versekben I-IV. rész 1986
A tanár úr (egy óra Gáti Józseffel) 1987
Öröklétet dalodnak (Weöres Sándor) 1987
Áprily Lajos emlékére 1987
A mulandóságról (Gáti Oszkár) 1988
Prizma /havi életmód magazin/ 1994-1995
Csámborgó (havi idegenforgalmi magazin 1994-1995
Ezredvégi költőportrék I-XVI. rész
Babits: Esztergomi napló (videoetűd) 1995
Füttyös Csavargó (Berda József) 1995
Egy polgár vallomásai (Márai Sándor) 1995
Hajszálhíd (Határ Győző) 1995
Didergő ezüstfiú (Nagy László) 1995
Tóth Eszter és az övéi 1995
Tsuszó Sándor emlékest (1995 szilveszter)
Zene Táj Város (havonta) 1995-1996
100 éves a mozi 1995-1996
Bestseller 1995-1996
Franzstadti varieté (1996 szilveszter)
Sortalanság (Kertész Imre portré) 1996
Vers Mindenkinek (egy évtizeden át)
Lurkó foci 1998-1999
Hőséges az Isten (havi vallási magazin a TV2-n) 1997-1998
Századfordító magyarok (portrésorozat) 1998-1999
Zenebutik (havonta) 1998-1999
Napfogyatkozás Magyarországon 1999
Kun Zsuzsa portré 2000
Lányok a körmösön (dokumentumfilm) 2002
Látogatóban Gyulai Liviusnál (portré) 2002-2003
Szöllősi Mihály borász portréja 2010 (Duna Televízió)
„Ember arccal néz rám, s elhiszem a kőnek.” Portré Hunyadi László szobrászról. 2013
Nekem már egy hét után honvágyam van… Kékedi László fafaragó, a népművészet mestere (MMA akadémikus portrék), 2017^[2]
Folyamatos múlt, dokumentumfilm Szentlászló horvátországi faluról 2017
„Hagyomány, mesterség, művészet" – Portréfilm Szatyor Győző népművészről (MMA akadémikus portrék) 2018^[3]
Vesmás Péter, építész (MMA akadémikus portrék) 2019
Életrajztöredékek: Számadás 80 év után. Radó Gyula rendező portréja, 2019^[4]
Az ezredforduló gyermeke: Portrémozaik Szurcsik József képzőművészről, 2023

Rádiójátékok

Dickens: Szép remények (21 rész)
Bandello: A pajzán griffmadár (21 rész)
Babits Mihály: Elza pilóta (2 rész)
Dickens: Húsz év múlva ( 21 rész)
Spiró György: Hannibál
Jékely Zoltán: Fekete Vitorlás (2 rész)
Hubay Miklós: Búcsú a csodáktól
Kenéz Ferenc: Szabaduló művész
Szőts Géza: Shakespeare-játék
Bay Gyula: Péter király (2 rész)
Győri Klára: Kiszáradt az én örömem zöld fája (12 rész)
Csák Gyula: Merénylet
Csiky Ágnes Mária: A meggyilkolt város

Könyvei

Szabadság tér 17. A Magyar Televízió tündöklése és...; Ráday Könyvesház, Bp., 2007
Sub fehér rosa a kultúráért; összeáll. Babiczky László; Kultúraközvetítők Társasága, Bp., 2009
Babiczky László–Zsurzs Katalin: Zsurzs. A tévéjáték-rendező; MTVA–Gondolat, Bp., 2016