Kolozsvárt végezte a középiskolát, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. Az egyetemre felvették gyakornoknak, de nemesi származása miatt nem maradhatott, doktorálni nem engedték.[3]
1969-től a Román Ornitológiai Központ munkatársa.[2]
Szucságon tanított általános iskolában, onnan is vonult nyugalomba, s a továbbiakban Kolozsvárott élt családjával. Szucságon is érték megaláztatások, elküldték pár évre fizikai munkára, aztán újra visszakerült az iskolába,[3] ahol különösen kiemelkedő tanár-egyéniségként tartják azóta is számon.[4]
Írásaival a természetjárást igyekezett fellendíteni, a természetismeretet előmozdítani, ember és táj meghitt kapcsolatát elmélyíteni. Arisztokrata származásával a rendszerváltás után sem nem dicsekedett, s nem politizált. Családjának és a tudománynak élt. Ő a szellem arisztokratája volt, írta Fodor Sándor a nekrológjában.[3]
Munkássága
Szucságon biológia szakos tanárként, ornitológusként megszervezte az Aquila Természetbarátok Körét, melynek tagjaival 1973 és 1987 között tizenöt expedíciót szervezett a Kárpátokban.[4]
Többek közt az ő tapasztalataira, tanulmányaira támaszkodva nyert bizonyítást az, hogy az erdélyi nyelvjárásiegérispán madárnév a nagy őrgébicset jelenti.[5]
.svg){kind=small}
