Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzérméi

A szabadságharc pénzei

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzérméi alatt azokat a vereteket értjük, melyeket a forradalom idején Magyarországon és Horvátországban vertek. Az önálló pénzverés a függetlenség egyik alapvető megnyilvánulása, így a forradalom jelentős eredménye.

Magyarországi veretek

Habár korábban is léteztek Magyarország számára eltérő motívummal készített császári veretek, először a forradalom pénzérméin jelent meg magyar felirat, melyek veretését Kossuth Lajos a Kossuth-bankó váltópénzeként rendelte el. 1848-ban arany dukátot és ezüst tíz és húszkrajcárost (korabeli helyesírással krajczár) vertek V. Ferdinánd király arcképével, illetve réz egykrajcárost. 1849-ben már csak ezüst hat-, valamint réz három- és egykrajcárosokat vertek, ezeken nem szerepelt az uralkodó alakja. A fémpénzek hamar eltűntek a forgalomból, a készpénzforgalmat nagyrészt papírpénzekkel bonyolították le. A nagyobb címletű érmék hátlapján Szűz Mária a kis Jézussal, a hagyományos magyar éremkép szerepelt. Az érméket a nagybányai és a körmöcbányai pénzverdékben verték, az érméken az N.B., illetve K.B. verdejegy szerepel, mivel visszatértek a hagyományos magyar verdejelöléshez (Mária Terézia 1766-ban alfabetikus verdejelölést rendelt el, mely szerint Nagybánya jele G, Körmöcbányáé B volt).

Kép		Névérték	Műszaki paraméterek			Leírás			Dátumok
Előlap	Hátlap		Átmérő	Tömeg	Összetétel	Perem	Előlap	Hátlap	Első veret
Forgalmi érmék
		1 krajczár	26 mm	8,8 g	Cu		MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ·, koronás kiscímer	Értékjelzés, verési évszám	1848.
		1 krajczár						Értékjelzés, verési évszám, verdejegy	1849.
		3 krajczár	32 mm	25,7 g			MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ·, koronás kiscímer, értékjelzés
		6 krajczár	20 mm	2,227 g	437‰ Ag 563‰ Cu
		10 krajczár	10 vonal 21,95 mm	3,898 g	500‰ Ag 500‰ Cu		V·FERD·MAGY·H·T·ORSZ·KIRÁLYA ERD·N·FEJED·^1, V. Ferdinánd, verdejegy	SZ·MÁRIA IST·ANNYA MAGY·OR·VÉDŐJE·^2, Madonna, értékjelzés, verési évszám	1848.
		20 krajczár	12 vonal 26,34 mm	6,682 g	583‰ Ag 417‰ Cu
Kereskedelmi érme
		1 dukát	20,5 mm	3,490 g	986‰ Au 14‰ Cu		V·FERD·MAGY·H·T·ORSZ·KIRÁLYA ERD·N·FEJED·, álló V. Ferdinánd	SZ·MÁRIA IST·ANNYA MAGY·OR·VÉDŐJE·, Madonna, koronás kiscímer, verési évszám	1848.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Horvátországi veretek

A magyar forradalommal egy időben erősödtek fel a horvát függetlenségi törekvések is, melyet a magyar pozíciók gyengítése érdekében a bécsi kormányzat is támogatott. Horvátországban már hosszú idő óta nem folyt pénzverés, Bécsből pedig nem küldtek megfelelő mennyiségű fémpénzt, ezért a horvát báni tanács 1848. december 1-jén döntött a pénzveréshez szükséges gépek és szerszámok beszerzéséről. Ezüstpénzeket (cvancika, a német zwanziger = 'húszas', 'húszkrajcáros' szóból; hívták azonban Jelačić-guldennek is) és rézpénzeket (križar, magyarul krajcár) vertek. A bécsi kormányzat nem nézte jó szemmel ezeket a lépéseket és megtiltotta a további pénzverést, kárpótlásul megfelelő mennyiségű fémpénzt szállítottak Grazból Zágrábba. Az érméket kettő kivételével beolvasztották, a megmaradt darabokat a Zágrábi Archeológiai Múzeumba, a verőtöveket Bécsbe szállították.^[1]

Kép		Névérték	Műszaki paraméterek			Leírás			Dátumok
Előlap	Hátlap		Átmérő	Tömeg	Összetétel	Perem	Előlap	Hátlap	Első veret
Forgalmi érmék
		1 krajczár	26,5 mm	9,6 g	Cu		TORJEDNA KRALJEVINA HERVAT·SLAV·DALM·^3, koronás címer	Értékjelzés, verési évszám, verdejegy	1849.
		1 forint	26,7 mm	9,32 g	Ag		POD·BANOM·JOSIPOM·JELAČIĆEM·BUZIMSKIM·^4, Josip Jelačić, verési évszám	USPOMENA·NARODJENJA·JUGOSLAVJANSKE·SLOBODE·^5 fekvő félhold hatágú csillaggal	1848.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Csavaros krajcárok

A magyar szabadságharc alatt is megjelentek a széttekerhető, ún. spionpénzek, más néven csavaros krajcárok. Egyes vélemények szerint a szabadságharc alatt, mások szerint pedig közvetlenül a szabadságharc leverése után használták őket. A belsejükben kis üzeneteket, vagy Bem és Petőfi fényképeit hordták. A súlyuk kivételével a többi paraméterük megegyezik a forgalomban levő címletekkel.

Csavaros 1, 3 és 20 krajcárok

Megjegyzések

1. V·FERD·MAGY·H·T·ORSZ·KIRÁLYA ERD·N·FEJED· = V. Ferdinánd Magyar-, Horvát-, Tótországok királya, Erdély nagyfejedelme (Tótország: Szlavónia korabeli elnevezése)
2. SZ·MÁRIA IST·ANNYA MAGY·OR·VÉDŐJE· = Szűz Mária Isten annya, Magyarország védője (annya: korabeli ipszilonista írásmód, amely a katolikusok közt volt népszerű,^[2][3] lásd: jottista-ipszilonista háború)
3. TORJEDNA KRALJEVINA HERVAT·SLAV·DALM· = Trojedna Kraljevina Hervatska, Slavonija i Dalmacija (horvátul) = Horvátország, Szlavónia és Dalmácia Háromegy Királysága (Háromegy Királyság: a Horvát, Szlavon és Dalmát Királyság magyarban ritkán használt közös elnevezése^[4])
4. POD·BANOM·JOSIPOM·JELAČIĆEM·BUZIMSKIM· (horvátul) = Bužimi Josip Jelačić bán alatt
5. USPOMENA·NARODJENJA·JUGOSLAVJANSKE·SLOBODE· (horvátul) = A délszláv szabadság megszületésének sikere

Hivatkozások

1. Rijekai Egyetem Jogtudományi Kar Archiválva 2008. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Irislav Dolenec: Izvorni otkovi ili krivotvorine otkova od jednog križara iz 1849. Godine zagrebačke kovnice? (Eredeti vagy hamisítvány 1949-es zágrábi egykrajcáros?)
2. Gramma Nyelvi Iroda^{[halott link]} - A jottista - ipszilonista háború. In: Szabómihály Gizella: Fejezetek a nyelvtudomány történetéből
3. Gramma Nyelvi Iroda^{[halott link]} - Helyesírás felekezeti alapon. In: Szabómihály Gizella: Fejezetek a nyelvtudomány történetéből
4. A Pallas nagy lexikona - Háromegy királyság szócikk

Irodalom

Magyarul

• Dr. Unger Emil. Magyar éremhatározó. Ajtósi Dürer Kiadó, Budapest (1997). ISBN 963-8314-09-5 
• Garami Erika. Pénztörténet. TAS Kiadó, Budapest (2007). ISBN 978-963-86705-4-0 

Németül

• Austria Netto Katalog Österreich - Münzkatalog 2008 (Münzen ab 1780 mit Banknoten ab 1759) [ANK Ausztria Érmekatalógus 2008 (érmék 1780-tól, bankjegyek 1759-től)]. Netto-Marktpreiskatalog „Austria", Wien (2008). ISBN 3-901678-97-2