Hummel egyetemi tanulmányai a Chicagói Egyetemen végezte, majd 1913-ban a bátyja után Kínába utazott. 1913-1914-ben a Nankingi Egyetemen oktatott történelmet. Miután hazatért az Egyesült Államokba, megházasodott és csatlakozott a Külföldi Misszók Biztosainak Amerikai Bizottsága (American Board of Commissioners for Foreign Missions), amely szervezet megbízásából, immár feleségével együtt ismét Kínába utazott. Ezúttal a Senhszi tartománybeli Fencsou város iskolájában tanított angol nyelvet. Kínában tartózkodása idején régi térképeket és pénzérméket gyűjtött. Fia, Arthur W. Hummel, Jr. 1920. június 1-én szintén Kínában született. Ő később diplomata lett, és többek között 1981-től 1985-ig az Egyesült Államok pekingi nagykövete volt. Hummel barátja és kollegája, J. J. L. Duyvendak biztatására 1931-ben a leideni egyetemen szerzett sinológiai doktori fokozatot a The Autobiography of a Chinese Historian című disszertációjával.
Miután családjával hazatért az Egyesült Államokba, a Kongresszusi Könyvtárban helyezkedett el. Ő lett a keleti részleg első vezetője, s irányítása alatt a könyvtár az ország legnagyobb és legjelentősebb keleti tárgyú gyűjteményét hozta létre. 1954-ben vonult nyugdíjba.
Gu Jiegang, 'The Autobiography of a Chinese Historian Being the Preface to a Symposium on Ancient Chinese History (Ku Shih Pien)," Arthur W. Hummel, editor, translator, Issued also as thesis, Leyden, of the editor and translator E.J. Brill ltd., 1931)
E.G. Beal, "Arthur W. Hummel and the Chinese Collection at the Library of Congress," Journal of East Asian Libraries 74.1 (1984): 7-15. [1]
Edwin G. Beal and Janet F. Beal, "Obituary: Arthur W. Hummel (1884-1975)," The Journal of Asian Studies 35.2 (1976): 265-276.
