Az Arlbergbahn építése 1880-ban kezdődött. A forgalom Innsbruck és Landeck között 1883. július 1-jén indult meg, a teljes vonalat 1884. szeptember 21-én nyitották meg. A vonal teljes hossza 136,72 km, melyből 105,77 km Tirolban, 30,95 Voralbergben van. Kelet felől 729,2 m szintkülönbséget győz le. A meredekebb, mert rövidebb, emelkedő nyugat–kelet irányú, melynek szintkülönbsége 752,3 m. Emellett a nyugat–keleti emelkedő részben az Arlbergbahn alagútban vezet, melynek hossza 10 648 m (eredetileg 10 249,9 m) St. Anton am Arlberg és Langen am Arlberg között, mely a vasút központi része.
Már 1845-ben felmerült egy beszélgetésen, amely egy angol vasúttervezővel az Anglia és Egyiptom közötti összeköttetésről folyt, egy vasút az Arlber-hágón át, de az volt a vélemény, hogy abban az időben túl sok technikai akadálya lenne az építkezésnek. A Semmeringbahn1854-es megnyitása bebizonyította, hogy egy hegyivasút építése az Arlbergen át korántsem lehetetlen.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Arlbergbahn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
Hermann Strach & Autorenteam: Geschichte der Eisenbahnen der österreichisch-ungarischen Monarchie, Band 1/Teil 2, k.u.k. Hofbuchdruckerei Karl Prochaska, Wien-Teschen-Leipzig 1898
Friedrich Bischoff, Denkschrift der k. k. General-Direktion der österr. Staatsbahnen über den Fortschritt der Projektierungs- und Bauarbeiten der Arlberg-Bahn, 1890, k. k. General-Direktion der österr. Staatsbahnen im Eigenverlag, ca. 90 Seiten
Verzeichnis der Lokomotiven, Tender, Wasserwagen und Triebwagen der k. k. österreichischen Staatsbahnen und der vom Staate betriebenen Privatbahnen nach dem Stande vom 30. Juni 1917, 14. Auflage, Verlag der k. k. österreichischen Staatsbahnen, Wien, 1918
Elektrisch über den Arlberg, Selbstverlag der ÖBB, 1925
Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, Wien, 1979, ISBN 3-900134-41-3
Helmut Griebl, Josef-Otto Slezak, Hans Sternhart, BBÖ Lokomotivchronik 1923–1938, Verlag Slezak, Wien, 1985, ISBN 3-85416-026-7
Bernhard Studer: Die Arlberg-Linie, Zug 1986, 120 S., ISBN 3-7168-1677-9
Carl Asmus, Johann Stockklausner, Mag. A. Ditterich: Die Arlbergbahn (Eisenbahn-Journal: Spezial 1/95). Hermann Merker Verlag, Fürstenfeldbruck 1995, ISBN 3-922404-68-5
Carl Asmus, Johann Stockklausner: 100 Jahre Arlbergbahn (Eisenbahn-Journal: Sonderausgabe im Buchlayout 1984, Hermann Merker Verlag, Fürstenfeldbruck 1984, ISSN 0720-051X