2012. augusztus 5-én a londoni olimpián a svájci Roger Federert legyőzve olimpiai bajnoki címet nyert,[1] ugyanezen az olimpián vegyes párosbanLaura Robson partnereként ezüstérmet szerzett. A 2016-os riói olimpián megvédte egyéni olimpiai bajnoki címét. 2006-ban ő volt az első brit teniszező 106 év után, akit megbírságoltak egy Davis-kupa meccsen.[2] Testvére, Jamie jelenleg az egyik legjobb brit páros játékos. 2019 május 16.-án Angliában lovaggá ütötték.
Karrierje
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
2009
A 2009-es évet jól kezdte, megnyerte az Abu-Dzabiban zajló bemutató tornát, majd megnyerte a dohai tornát is, az elődöntőben sorozatban harmadszor Federert verte meg, a döntőben két játszmában Andy Roddick fölött aratott győzelmet. Az Australian Openre esélyesként érkezett, de kikapott a 4. fordulóban Fernando Verdascótól. Ezután Rotterdamban versenyzett, és meg is nyerte a tornát, a döntőben Rafael Nadalt győzte le. Ez volt idei második tornagyőzelme, összességében a tizedik.
A 2012-es év első Grand Slam-tornáján, az Australian Openen negyedik kiemeltként indulhatott. A felső ágra került, ami azt jelentette, hogy a döntőbe jutásért többek közt Novak Đoković lehet az egyik, akit le kell győznie. A papírforma érvényesült, így az elődöntőben találkoztak is, ahol Murray öt szettben veszítette el a mérkőzést a későbbi bajnok Đoković ellen 6–3, 3–6, 6–7(4), 6–1, 7–5-ös eredménnyel egy 4 óra 50 percig tartó küzdelemben.[5]
2012 tavaszán negyedik kiemeltként vett részt az év második Grand Slam-tornáján, a Roland Garroson. A salakos borításon játszott tornán eddigi legjobb eredménye a 2011-es elődöntő volt, ezt most nem sikerült elérnie, mert a negyeddöntőben a spanyol David Ferrer ellen veszített 6–4, 6–7(3), 6–3, 6–2-es eredménnyel.
2012 júniusában a wimbledoni tornán negyedik kiemeltként vett részt és az alsó ágra került, ahol Rafael Nadal számított a legnagyobb ellenfélnek (viszont meglepően korán kiesett). A torna közben gyakran hallhattuk, hogy Andy Murray számára a legszerencsétlenebb a sorsolás, hiszen a legtöbb nagy nevet neki kell megvernie ahhoz, hogy döntőt játszhasson élete első Grand Slam győzelméért. Murray első komolyabb ellenfele a 16. kiemelt Marin Čilić volt a negyedik körben, őt három szettben búcsúztatta. A következő ellenfele a negyeddöntőben az a David Ferrer volt, aki néhány héttel azelőtt búcsúztatta Murray-t a Roland Garroson, az eredmény pedig négy szoros szettben született meg: 7-6(5), 6(6)-7, 6-4, 7-6(4) a brit játékos javára. Az döntőbe jutásért a francia Jo-Wilfried Tsongát győzte le négy szettben, így élete negyedik Grand Slam döntőjébe jutott, amelyek közül harmadjára találkozott Roger Federerrel. Füves borításon ekkor még nem teniszeztek egymás ellen, egymás elleni mérlegük elég szoros volt, viszont a legnagyobb tétű meccseiket mindig a svájci nyerte. Az első szett Murray-é lett 6-4 eredménnyel, majd az esős londoni idő miatt a második szettben szünetet kellett tartani. A wimbledoni centerpálya lefedése több, mint 30 percet vesz igénybe, így a bemelegítéssel együtt majdnem egyórás szünet következett. Az új körülmények (fedett pályás füves borítás) Federer játékának kedveztek inkább és ez érezhető is volt a döntő további alakulásán, mert a következő három szettet a svájci nyerte: 7-5, 6-3, 6-4. Murray tehát negyedik Grand Slam döntőjét sem tudta megnyerni.
A londoni olimpián, hazai pályán 3 számban indult: férfi egyesben, férfi párosban testvére Jamie Murray oldalán, és vegyes párosban a mindössze 18 éves Laura Robsonnal. Szereplése abszolút eredményesnek mondható, mert bár férfi párosban az első körben búcsúzott, vegyes párosban és egyesben is a döntőig jutott.
Egyesben az első ellenfele a svájci Stanislas Wawrinka volt, majd a negyeddöntőben a 11. kiemelt Nicolás Almagrót és az elődöntőben a második kiemelt Novak Đokovićot búcsúztatta. A döntőig minden mérkőzés két nyert szettig zajlott, a döntő viszont 3 nyert szettig. Az olimpiai döntőben a néhány héttel azelőtti wimbledoni döntő visszavágója valósult meg, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazzal az ellenféllel találkozott a brit versenyző, de most a svájci Roger Federert 6–2, 6–1, 6–4-re nagyon simán legyőzve olimpiai bajnoki címet nyert. A torna során mindössze egy szettet veszített el a harmadik körben Márkosz Pagdatísz ellen.
A férfi egyes döntőjének napján zajlott a vegyes páros döntő is, ahol Andy Murray és Laura Robson a fehérorosz Viktorija Azaranka és Makszim Mirni által alkotott párostól kapott ki 2–6, 6–3, [10–8]-as eredménnyel.
Az olimpiát tehát egy arany- és egy ezüstéremmel zárta.
A US Open előtt címvédőként érkezett a Cincinnati Masters tornára. Harmadik kiemeltként csak a második körben kellett először játszania, ahonnan simán tovább is jutott, viszont a harmadik körben a selejtezőből szerencsés vesztesként feljutó francia Jérémy Chardy elbúcsúztatta őt 6-4, 6-4-es eredménnyel.
A US Openen Rafael Nadal visszalépése miatt harmadik kiemeltként indulhatott világranglistás negyedik helyezése ellenére. Murray az első körön könnyen túlesett, bár az első játszma során akadtak nehézségei Alekszandr Bogomolov ellen (kétszer elvesztette az adogatását),[6] viszont miután megtalálta a játékát 6–2, 6–4, 6–1-es eredménnyel jutott tovább. Következő ellenfele a horvát Ivan Dodig volt, akit három szettben ejtett ki a versenyből 6–2, 6–1, 6–3-as eredménnyel. A harmadik körben a spanyol Feliciano López ellen lépett pályára, akit négy szettben győzött le, melyek közül három játszmát rövidítéssel nyert meg Murray. A legjobb 16 között Miloš Raonićot múlta felül három szettben, majd Marin Čilić következett. Mivel Roger Federer a negyeddöntőben kiesett, az elődöntőben a világelsőt búcsúztató Tomáš Berdych lett az ellenfele, akivel szemben négy szettben vívta ki a jogot a részvételre ötödik Grand Slam-döntőjében.
Murray pályafutása során másodjára jutott be a US Open döntőjébe, 2008-ban sikerült neki először. Ebben az évben két kemény pályán erős játékos csaphatott össze a férfi egyes fináléjában, a másik döntős a címvédő Novak Đoković volt. Az első szettet majdnem másfél óra alatt a brit nyerte 7–6(10)-os eredménnyel, majd a második játszmában is dupla brékelőnyt szerzett, de a szerb játékos 4–0-s állásról visszajött, végül mégis Murray nyerte meg 7–5-re a szettet. A következő két játszmában Đoković játéka érvényesült, így 6–2, 6–3-as eredménnyel simán nyerte meg azokat. Döntő szettre került tehát sor, amelyben Murray dupla brékelőnyt szerzett, majd szerválhatott a mérkőzésért, s végül 6–2-es eredménnyel övé lett a győzelem.[7]
Murray első Grand Slam-győzelmével véget vetett egy 76 éven át tartó időszaknak, amelyben brit játékos nem tudott nyerni ilyen rangos tornán.[8]Juan Martín del Potro (2009) mellett ő lett a második játékos, aki Federer, Nadal és Đoković dominanciája mellett döntőt tudott nyerni a 2005-ös Australian Open óta. Győzelmének köszönhetően a skót játékos a világranglista 3. helyére került a US Opent követő héten.[9]
.jpg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
