Andria eredetét illetően nem léteznek konkrét adatok. Első említése 915-ből származik, amikor Trani városához tartozott. 1046-ban kapta meg a városi rangot, amikor a normannok várfalakkal megerősítették. A 14. században, az Anjouk uralkodása idején az Andriai Hercegség központja lett. 1350-ben német, longobárd és magyar csapatok ostromolták, majd később, 1370-ben I. Johanna nápolyi királynő hadai. 1431-ben a város ura Francesco del Balzo lett, akinek nevéhez Szent Richárd ereklyéinek megtalálása és városba hozatala fűződik. Ő volt a város piacának alapítója is. 1487-ben a város a Nápolyi Királyságban uralkodó spanyol alkirályok birtokába került. 1552-ben az uralkodó 100 000 aranydukát ellenében eladta a Caraffa nemesi családnak, akik 1799-ig birtokolták. Ekkor egy hosszas ostrom után a franciák foglalták el. 1861-ben Andria a risorgimento egyik fontos központja volt.