PROFILBARU.COM

	Ambrózy Ágoston
Született	1914. november 20.; Sátoraljaújhely
Elhunyt	1998. szeptember 9. (83 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Ambrózy Ágoston
Foglalkozása	újságíró; költő; író; fordító;
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1935)
Kitüntetései	Baumgarten-díj (1940)
Sírhelye	Farkasréti temető (6/2-1-30)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Ambrózy Ágoston (egyértelműsítő lap).

Sédeni Ambrózy Ágoston (Sátoraljaújhely, 1914. november 20. – Budapest, 1998. szeptember 9.) költő, író.

Életútja

Szülei Ambrózy Ágoston (1879–1968) jogász és Ferenczy Aranka. Testvére Ambrózy György (1927–1985) orvos, neurológus. A középiskolát Sátoraljaújhelyen kezdte, 1931-ben tett érettségi vizsgát a budapesti cisztercita gimnáziumban. 1935-ben jogi diplomát szerzett a budapesti tudományegyetemen, ezután az 1930-as és az 1940-es években számos napilap és hetilap munkatársa volt. Költeményeiben a zempléni tájakat, embereket énekelte meg. 1940-ben költői munkásságát Baumgarten-jutalommal ismerték el.

Ismertebb munkái

Madár (versek, 1939)
Séta (versek, 1940)
Június. Ifj. Ambrózy Ágoston, Békeffy Gábor, Dobozy Imre, Puszta Sándor, Rolla Margit, cserei Szász László, Taksonyi Pál, Turbók Gyula versei; Bartha Miklós Társaság, Bp., 1941
Tíz perc (regény, 1942)
Az élők titka (kisregény, 1943)
Baba. Regény; Duna, Bp., 1943
Állatkert (versek, 1944)
Kék rapszódia (elbeszélés, 1944)
Asszonyok háza. Zenés vígjáték; zenéjét szerezte Fényes Szabolcs; Művelt Nép, Bp., 1952 (Színjátszók könyvtára)
Sógorok – komák. Szatíra; rendezői utasítás Bálint György; Művelt Nép, Bp., 1953 (Színjátszók könyvtára)
Választás. Egyfelvonásos; Népszava, Bp., 1953 (Műsorfüzet)
Hősköltemény "A kapca-műszakról"; inː Műsorfüzet. Három vidám jelenet; szerk. SZOT Kultúrnevelési Osztálya; Művelt Nép, Bp., 1953
A debreceni lunátikus. Vígjáték; Jókai Mór elbeszélése nyomán színpadra alkalmazta Ambrózy Ágoston; Népszava, Bp., 1955 (Színjátszók könyvtára)
A debreceni lunatikus (zenés vígjáték, 1955)
Borostyán (Schubert életregénye, 1959)
Carmencita. Egy remekmű bukásának regénye (Bizet életregénye, 1961, Berlinben német nyelven is megjelent 1968-ban)
Télapó meg az állatgyerekek; vers Ambrózy Ágoston, rajz Gábor Éva; Minerva, Bp., 1962
Világos pillanat (Schumann életregénye, 1964)
Napóra. Beethoven – Bettina – Goethe. Regény; Zeneműkiadó, Bp., 1971

Műfordításai

Shakespeare: Felsült szerelmesek (1947)
George Tabori: A köd mögött. Regény. (Bp., 1947)
Johannes Linnankoski: Dal a tűzpiros virágról. Regény. (Bp., 1948)
Henry Bellamann: Victoria Grandolet. Regény. (Bp., 1948).

Magyar Rádió

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) rádiódaljáték 2 részben. Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai.