Alsópalojta

Alsópalojta (Dolné Plachtince)
Alsópalojta zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagykürtösi
Rang	község
Polgármester	Cyril Bartók
Irányítószám	991 24
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	VK
Népesség
Teljes népesség	603 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	207 m
Terület	9,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 12′ 02″, k. h. 19° 18′ 22″48.200555555556, 19.306111111111Koordináták: é. sz. 48° 12′ 02″, k. h. 19° 18′ 22″48.200555555556, 19.306111111111
Alsópalojta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsópalojta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsópalojta (szlovákul Dolné Plachtince) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.

Fekvése

Nagykürtöstől 3 km-re nyugatra található.

Története

A község területén a bronzkorban a pilinyi kultúra települése állt, melynek hamvasztásos urnasírjait is megtalálták.

1243-ban Palatha néven említik először. 1245-től a sági prépostság birtoka. 1275-ben vámszedési jogot, majd mint mezőváros vásártartási jogot kapott. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi Szent Márton tiszteletére szentelt templomát is. A középkorban Palothának és Prépostpalojtájának is nevezték.

Palojta egykori várát csak 1306-ban említik, amikor Csák Máté elfoglalta a Zólyomiaktól, valószínűleg ekkor pusztult el. Felszíni nyoma nem maradt.

Palojta később három önálló falu lett, melyekből a legdélebbi település Alsópalojta. Első írásos említése 1337-ben "Palatha Inferior" néven történt. Birtokosai a Dacsó, majd a Luka és Simonfi családok voltak. 1715-ben malma és 76 háztartása létezett. 1720-ban 80 háztartással bírt. 1776-tól a rozsnyói káptalan birtoka. 1828-ban 129 háza és 786 lakosa volt.

Vályi András szerint "Alsó, Felső és Középső Palojta. Három tót faluk Hont Vármegyében, Alsónak földes Ura a’ Rozsnyói Káptalanbéli Uraság, Felsőnek, és a’ Középsőnek pedig több Uraságok, mellyek Alsó Palojtának filiájik, Középsőnek Ispotállya is van; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, határbéli földgyeik közép termékenységűek, mivel valamennyire hegyesek. Alsó Palojtának fája nints, más egyéb javaik is lévén, második osztálybéliek."^[2]

Fényes Elek szerint "Palojta (Alsó), Dolne Plachtincze, tót falu, Honth vármegyében, Nógrád vmegye szélén: 774 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Földje javitást kiván. Bort és gyümölcsöt termeszt. Savanyuviz forrás. F. u. a rosnyói káptalan. Ut. p. Balassa-Gyarmat." ^[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.

Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 1930-ban egy nagy tűzvészben a falu fele leégett. A szlovák nemzeti felkelés idején partizánok tevékenykedtek környékén.

Népessége

1910-ben 618, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 600 lakosából 560 szlovák volt.

2011-ben 609 lakosából 537 szlovák.

2021-ben 603 lakosából 525 szlovák, 7 magyar (1,16%), 7 cigány, 2 német, 1 ukrán, 61 ismeretlen nemzetiségű.^[4]

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. május 6.)

További információk

• Községinfó
• Alsópalojta Szlovákia térképén
• E-obce.sk