Az Alex Cross (eredeti cím: Alex Cross) 2012-ben bemutatott amerikai akcióthriller.
A filmet Marc Moss és Kerry Williamson forgatókönyvéből Rob Cohen rendezte, James Patterson író azonos című regénysorozatának Cross című kötete alapján. Ez volt Patterson műveinek harmadik filmes adaptációja, a Morgan Freeman főszereplésével készült A gyűjtő (1997) és A pók hálójában (2001) után.
A film jegyeladási és kritikai szempontból is megbukott, így a korábban tervezett folytatása sem valósulhatott meg.
Cselekmény
Dr. Alex Cross (Tyler Perry) kriminálpszichológus és rendőrhadnagy Detroitban él feleségével, Mariával (Carmen Ejogo) és két gyermekével. Miután megtudja, hogy felesége gyermeket vár, Cross fontolóra veszi egy FBI-os állás elfogadását, mely jobban fizet és kevésbé stresszes jelenlegi munkájánál. Eközben egy rejtélyes férfi (Matthew Fox) részt vesz egy illegális küzdősport-mérkőzésen, elcsábít egy Fan Yau (Stephanie Jacobsen) nevű üzletasszonyt, majd a nőt a lakásán tetrodotoxinnal mozgásképtelenné teszi, megkínozza és testőreivel együtt megöli.
A bűnügyi helyszínen Cross talál egy szénnel rajzolt vázlatot, amelyet a gyilkos az áldozatáról készített, ezért a nyomozó Picasso névre kereszteli el az elkövetőt. Cross rájön, hogy a következő potenciális áldozat egy német üzletember, Erich Nunemarcher (Werner Daehn). Picassót megzavarják a gyilkosság végrehajtásában, Cross partnere, Tommy Kane (Edward Burns) pedig meglövi a merénylőt, aki ennek ellenére el tud menekülni a helyszínről. A nyomozók kiderítik, hogy Giles Mercier (Jean Reno) milliárdos üzletember élete szintén veszélybe került.
Megtorlásképpen Picasso az otthonában megtámadja és halálra kínozza Cross és Kane munkatársnőjét, Monica Ashe (Rachel Nichols) nyomozót. A gyilkos ezután egy mesterlövészpuskával a férje szeme láttára Mariával is végez egy étteremben. Egy konferencián Picasso robbantásos merényletet hajt végre Nunemarcher és látszólag Mercier ellen is. Cross és Kane a sorozatgyilkos nyomába ered, egy elhagyatott épületben Cross és Picasso tűzharcba, majd pusztakezes küzdelembe keveredik. Picasso lezuhan és szörnyethal, miközben Kane megmenti Crosst.
Cross rádöbben, hogy Picasso megbízója maga Mercier volt. A pénzügyi nehézségekkel küszködő férfi sikkasztott, megölette túl sokat tudó üzlettársait, egy statisztával megrendezte saját halálát, majd Balira menekült. Cross bosszúból felesége haláláért drogcsempészési ügybe keveri Merciert, akire a helyi törvények értelmében Indonéziában sortűz általi kivégzés vár. Az ügy befejeztével Cross úgy dönt, elfogadja az FBI-os állást és családjával együtt Washingtonba költözik.
A filmet 2539 észak-amerikai moziban mutatták be, az első hétvégén 11 396 768 dolláros bevételt szerzett (filmszínházanként átlagosan 4489 dollárt). Az október 19-25-i héten bevételi szempontból az 5. helyezést érte el. A film az Amerikai Egyesült Államokban összesen 25 888 412, nemzetközileg pedig 8 730 455 dollárt termelt, a 35 milliós költségvetésből készült film összebevétele így csupán 34 618 867 dollár lett.[1]
Kritikai visszhang
Az Alex Cross bemutatóját lesújtó kritikák követték. A Rotten Tomatoes weboldalon 126 kritikus véleményét összegezve 11%-on áll, az alábbi összefoglaló értékeléssel: „Tyler Perry és Matthew Fox megtett minden tőle telhetőt, de Rob Cohen frusztráló rendezése és egy ízléstelen, lustán megírt forgatókönyv eltiporta őket”.[4]
A film bemutatója előtt bejelentették Patterson Double Cross című regényének megfilmesítését, ismét Perry főszereplésével,[5] a negatív fogadtatás miatt azonban erre nem került sor.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Alex Cross (film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑Alex Cross (2012) (angol nyelven). Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2020. december 31.) „Tyler Perry and Matthew Fox do their best, but they're trampled by Rob Cohen's frustrating direction and a tasteless, lazily written screenplay.”