Adorján (Szerbia)

Adorján (Адорјан / Adorjan)
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bánsági
Község	Magyarkanizsa
Rang	falu
Irányítószám	24425
Körzethívószám	+381 24
Népesség
Teljes népesség	1128 fő (2002)
Népsűrűség	57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	79 m
Terület	19,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 20° 02′ 25″45.997222222222, 20.040277777778Koordináták: é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 20° 02′ 25″45.997222222222, 20.040277777778
A Wikimédia Commons tartalmaz Adorján témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a szerbiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Adorján (egyértelműsítő lap).

Adorján (szerbül Адорјан / Adorjan) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Magyarkanizsa községben.

Fekvése

Magyarkanizsa és Zenta közt, a Tisza jobb partján, a Körös-ér torkolatától délre fekszik.

Története

Adorján Árpád-kori település. Nevét 1271-ben említette először oklevél Adryanként.

Adorján az egykori Bodrog vármegye legismertebb Tisza-parti települése volt.

Két részből állt, mely részeket a 15. század elejétől Alsó- és Felső- névvel különböztették meg egymástól. Felsőadorján, melyben az 1299-ben romokban heverő Szent Márton monostor és Szent György búcsújáró templom állt, a Haraszt nemzetség birtoka volt, mely a nemzetség tagjai között cserélt gazdát. Laki Sebestyén fiai Miklós és Jakab adták át itteni birtokrészüket Tárnoki Ambrus fiának Sándornak és Bernát fia Lőrincnek.

1331-ben a birtokot, mint az örökös nélkül elhalt Lesták birtokát Károly Róbert király odaadta Magyar Pál gimesi várnagynak.

1920 augusztusában szerb csapatok a falut elpusztították, számos magyar esett áldozatul a civilek ellen elkövetett támadásnak.^[1]

1944. október 31-én a faluba bevonuló szerb partizánok a magyarellenes terror részeként 52 férfit lőttek a Tiszába.^[2]

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002
1542	1504	1335	1236	1203	1158	1128[3]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Magyarok	845	76,68
Románok	376	17,33
Cigányok	57	5,17
Szerbek	5	0,45
Ukránok	2	0,18
Muzulmánok	1	0,09
Jugoszlávok	1	0,09[4]

Jegyzetek

1. Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
2. Könnyek áztatták Adorján földjét 1944. október 31-én. Vajdaság Ma hírportál, 2016. október 31. www.vajma.info (Hozzáférés: 2024. január 13.)
3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

• nagyhaboru.blog.hu