Abel-François Villemain (Párizs, 1790. június 9. – Párizs, 1870. május 8.) francia politikus és író.
Montaigne-re és Montesquieu-re vonatkozó elógiumaival keltett feltűnést. Később kinevezték a Sorbonne tanárává, és ott 16 éven át nagy hírű előadásokat tartott. 1821-ben a párizsi akadémia tagja lett, amely 1834-ben titkárának választotta. 1830-ban képviselői mandátumot nyert, 1832-ben már a felsőházba jutott. 1839–1840-ben, majd ismét 1840–1844-ben közoktatásügyi miniszter volt. 1844-ben idegrendszeri problémák jelentkeztek nála, de 1846-ban egészsége helyreállt, és a képviselőházban ismét szónoki sikereket aratott.
[1]