A dohány egészségügyi hatásai

A dohány egészségügyi hatásai a dohányzás körülményeinek, mechanizmusainak és tényezőinek emberi egészségre gyakorolt hatásait jelentik. Az epidemiológiai kutatások középpontjában elsősorban a dohány dohányzás általi fogyasztása állt,^[1] melyet minden más fogyasztási formánál szélesebb körben vizsgáltak.^[2]

A dohányzás az alkohol után a második legtöbb halálos áldozatot követelő legális élvezeti szer. Magyarországon egy 2019-es felmérés szerint körülbelül 28 000 fő halála volt összefüggésben a dohányzással.^[3] (Mivel 2018-ban 131 100 fő hunyt el Magyarországon,^[4] az elhalázosások mintegy 21%-a összefüggésben van a dohányzással.)

A dohányban található elsődleges pszichoaktív kémiai anyag – a nikotin – függőséget okoz. A várandós nők dohányzásával kapcsolatban kimutatták, hogy a dohányzás születési rendellenességeket, szellemi és testi fogyatékosságot okoz. A cellulóz-acetát és a szénrészecskék dohánytermékek általi belélegzése tüdőrákot okoz.

A dohányzás fogyasztása bizonyítottan rendkívül ártalmas az egészségre, a magyar lakosság 20%-a, azaz minden ötödik ember a dohányzás következményeként hal meg.^[5] Egyik legfőbb okozója a tüdő- és légúti rák, a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának, a végtagvesztésnek és a vakság kialakulásának. Ráadásul a dohánytermékek nem csak a fogyasztóinak, hanem a dohányos emberek környezetében élők egészségét is nagyban károsítják a passzív dohányzás révén. Ezen kívül elsődleges pszichoaktív kémiai alkotójának, a nikotinnak köszönhetően erős függőséget okoz. Mindezek ellenére még mindig viszonylag elterjedt, fogyasztásának növekedése elsősorban az elmaradott országokra jellemző. A dohánytermékek ráadásul rendkívüli mértékben hozzájárulnak a környezetkárosításhoz.^[6]

Amellett, hogy károsítja a környezetet, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a dohányzás évente 8 millió embert öl meg világszerte, és jelentős egészségügyi költségeket generál.^[6]

Legtöbbször füstszűrőt is tartalmaz, mely a közkeletű tévedéssel ellentétben egyáltalán nem csökkenti, hanem még tovább növeli a cigaretta káros hatásait,^{[7][8][9][10][11]} ráadásul rengeteg szemetet termel. A tudósok szerint a füstszűrőt teljesen be kellene tiltani, ahogyan a műanyag szívószálakat, tányérokat és evőeszközöket is teljesen betiltották. Ezek cellulóz-acetátból készülnek, ami egyszer használatos műanyag, így nem bomlik le a természetben.^[12][13]

A dohányzás leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, emellett a szívinfarktus, az agyvérzés, az idült obstruktív légúti betegség (COPD), a tüdőtágulás és a rák (elsősorban a tüdőrák, a gége és a szájüreg rákos megbetegedése, valamint a hasnyálmirigy-rák) kialakulásának jelentős kockázati tényezője. Ezen kívül perifériás érbetegséget és a hipertóniát is okoz a dohány expozíciós idejétől és adagolási szintjétől függően. Továbbá, minél korábban kezdődik és minél magasabb szintű a dohányból készített cigaretta kátránytartalmának bevitele, annál nagyobb a betegségek kockázata. A fejlődő országokban értékesített dohánytermékeknek általában magasabb a kátránytartalma, ezért ezekben a régiókban potenciálisan nagyobb a dohányzással kapcsolatos megbetegedések valószínűsége.^[14]

Nikotin molekula

A füst több olyan rákkeltő pirolitikus anyagot tartalmaz, amely kötődik a DNS-hez és számos genetikai mutációt okoz. Több mint 19 ismerten rákkeltő vegyi anyag található a dohányfüstben. A dohány nikotint is tartalmaz, mely egy erőteljes, függőséget okozó pszichoaktív kémiai anyag. A dohány elszívásakor a nikotin testi és pszichológiai függőséget okoz. A dohányzás a dohányzó várandós nők vetélésének gyakori okozója, valamint a magzat egészségére számos más veszélyt is jelent, például nagyobb a koraszülés és az alacsony születési súly veszélye, valamint 1,4-3-szorosára növeli a bölcsőhalál (Sudden Infant Death Syndrome; SIDS) esélyét.^[1] Az újszülött patkányokon végzett tudományos vizsgálatok eredményei arra engednek következtetni, hogy az anyaméhben történő passzív dohányzás csökkentheti a magzat agyának azt a képességét, hogy felismerje a hipoxiás állapotot, így nő az esély a véletlen fulladás bekövetkeztére.^[15]

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Dohány témájú médiaállományokat.

• Egészségügy – EU-portál - Dohányzás
  • Csehov: A dohányzás ártalmasságáról

Jegyzetek

1. The health consequences of involuntary exposure to tobacco smoke: a report of the Surgeon General (PDF). U.S. Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Office on Smoking and Health, 2006. (Hozzáférés: 2009. február 15.)
2. doi:10.1385/ENDO:23:2-3:087
3. Ez történik a testedben, ha abbahagyod a dohányzást (magyar nyelven). life.hu, 2019. november 22.
4. Tovább csökkent Magyarország népessége és a születések száma (magyar nyelven). mandiner.hu, 2019. február 26.
5. Tudomány :: Élet :: Minden ötödik ember dohányzás miatt hal meg (MTI). Origo.hu, 2002. február 22.
6. Évente 4500 milliárd cigarettacsikket nem a kukába dobnak ki (magyar nyelven). 444.hu, 2021. július 7.
7. A füstszűrő is növeli a tüdőrák kockázatát (magyar nyelven). hazipatika.com, 2019. október 30.
8. A füstszűrő nemhogy nem véd, de még növelheti is a tüdőrák kockázatát (magyar nyelven). index.hu, 2019. október 28.
9. Nemhogy nem véd, még növelheti is a tüdőrák kockázatát a füstszűrő (magyar nyelven). nepszava.hu, 2019. október 28.
10. Ennyit ér a füstszűrő - ne higgyünk a látszatnak! (magyar nyelven). videoklinika.hu
11. Az emberiség történetének leghalálosabb csalása a füstszűrő? (magyar nyelven). hirado.hu, 2019. október 26.
12. Szennyezőbb a műanyagnál a cigarettacsikk (magyar nyelven). sokszinuvidek.24.hu, 2019. július 26.
13. "A füstszűrő a világ leghalálosabb csalása" - ráadásul nagyon lassan bomlik le (magyar nyelven). koponyeg.hu, 2019. november 4.
14. Nichter, M., and E. Cartwright. 1991. Saving the children for the tobacco industry. Medical Anthropology Quarterly 5 (3):236-256.
15. doi:10.1164/rccm.200711-1739OC