A Kínai Népköztársaság autonóm prefektúrái

Ebben a szócikkben a mandarin nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Az autonóm prefektúra (kínai: 自治州, pinjin: Ce-csi-csou) Kína prefektúra szintű autonóm közigazgatási egységeinek egyik fajtája, ahol a lakosság több mint 50%-a etnikai kisebbséghez tartozik, vagy jelentős kisebbségi csoport vagy csoportok történelmi területe. Az összes autonóm prefektúrában a lakosság többségét a han kínaiak alkotják. Az autonóm prefektúrák hivatalos neve tartalmazza a régió legszámottevőbb kisebbségét, olykor kettőt, ritkábban hármat. Például a kazak prefektúra neve Kazak ce-csi-csou. Ahogy az összes többi prefektúra szintű egység, az autonóm prefektúrák is megye szintű egységekre vannak osztva. Ez alól egyetlen kivételt jelent az Ili kazak autonóm prefektúra, amely két önálló prefektúrát is tartalmaz. Kína alkotmánya értelmében az autonóm prefektúrákat nem lehet megszüntetni.

Az autonóm prefektúrák listája

Tartomány	Név	Egyszerűsített kínai és pinjin	Kisebbség	Helyi név	Főváros
Kanszu	Linhszia	临夏回族自治州 Lin-hszia huj-cu ce-csi-csou	Huj	(a huj kínaiak beszélnek kínaiul) Hsziaoercsing: لٍشِا جُوِذُو ذِجِجِوْ	Linhszia
Kanszu	Kannan	甘南藏族自治州 Kannan cang-cu ce-csi-csou	Tibeti	tibeti: ཀན་ལྷོ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Kan-lho Bod-rigs rang-skyong-khul	Hocuo
Kujcsou	Csientungnan	黔东南苗族侗族自治州 Csientungnan maio-cu tung-cu ce-csi-csou	Miao és tung	Hmong: Cheej Toob Naj Mioj Txhwj Toom Txhwj Txim Tsim Tsawb Tung: ?	Kajli
Kujcsou	Csiennan	黔南布依族苗族自治州 Csiennan pu-ji-cu miao-cu ce-csi-csou	puji és miao	Puji: Qianfnanf Buxqyaix Buxyeeuz ziqziqzouy Hmong: Cheej Naj Pwm Yi Txhwj Mioj Txwj Txim Tsim Tsawb	Tujün
Kujcsou	Csienhszinan	黔西南布依族苗族自治州 Csianhszinan Puj-cu miao-cu ce-csi-csou	puji és miao	Puji: Qianfxiynanf Buxqyaix Buxyeeuz Ziqziqzouy Hmong: Cheej Xyi Naj Pwm Yi Txhwj Mioj Txwj Txim Tsim Tsawb	Hszingji
Hupej	Ensi	恩施土家族苗族自治州 Ēnshī Tǔjiāzú Miáozú ce-csi-csou	Tucsia és miao	Tucsia: ? Hmong: EE Si Thws Ca Txhwj Mioj Txhwj Txim Tsim Tsawb	Ensi
Hunan	Hszianghszi	湘西土家族苗族自治州 Hszianghszi tu-csia-cu miao-cu ce-csi-csou	Tucsia és miao	Tucsia: ? Hmong: Xyaa Xyi Thws Ca Txhwj Mioj Txhwj Txim Tsim Tsawb	Csisou
Csilin	Jenpien	延边朝鲜族自治州 Jenpien csao-hszian-cu ce-csi-csou	Koreai	Koreai: 연변 조선족 자치주 Jonbjon csoszondzsok csacshidzsu	Jencsi
Csinghaj	Hajpej	海北藏族自治州 Hajpej cang-cu ce-csi-csou	Tibeti	Tibeti: མཚོ་བྱང་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Mtsho-byang Bod-rigs rang-skyong-khul	Hajjan megye
Csinghaj	Hainan	海南藏族自治州 Hajnan cang-cu ce-csi-csou	Tibeti	Tibeti: མཚོ་ལྷོ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Mtsho-lho Bod-rigs rang-skyong-khul	Kungho megye
Csinghaj	Huangnan	黄南藏族自治州 Huángnán cang-cu ce-csi-csou	Tibeti	Tibeti: རྨ་ལྷོ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Rma-lho Bod-rigs rang skyong khul	Tungzsen megye
Csinghaj	Golog	果洛藏族自治州 Kuo-luo cang-cu ce-csi-csou	Tibeti	Tibeti: མགོ་ལོག་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Mgo-log Bod-rigs rang-skyong-khul	Macsin megye
Csinghaj	Jüsu	玉树藏族自治州 Jü-su cang-cu ce-csi-csou	Tibeti	Tibeti: ཡུལ་ཤུལ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Yul-shul Bod-rigs rang-skyong-khul	Jüsu
Csinghaj	Hajhszi	海西蒙古族藏族自治州 Hajhszi meng-csü-cu cang-cu ce-csi-csou	Mongol és tibeti	Mongol: ᠬᠠᠶᠢᠰᠢ ᠶᠢᠨ ᠮᠣᠩᠭᠣᠯ ᠲᠥᠪᠡᠳ ᠦᠨᠳᠦᠰᠦᠲᠡᠨ ᠦ ᠥᠪᠡᠷᠲᠡᠭᠡᠨ ᠵᠠᠰᠠᠬᠤ ᠵᠧᠦ Borotal a-yin mongγol ebereen öbertegen zasaqu ǰuu Tibeti: མཚོ་ནུབ་སོག་རིགས་ཆ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Mtsho-nub Sog-rigs dang Bod-rigs rang-skyong-khul	Delingha
Szecsuan	Ngava	阿坝藏族羌族自治州 Ābà cang-cu csiang-cu ce-csi-csou	Tibeti és csiang	Tibeti: རྔ་བ་བོད་རིགས་ཆ་བ༹ང་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Rnga-ba Bod-rigs dang Chavang-rigs rang skyong khul csiang nyelv: Ggabba Shbea Rrmea nyujugvez zhou	Barkam
Szecsuan	Garzê	甘孜藏族自治州 Kan-ce cang-cu ce-csi-csou	Tibeti	Tibeti: དཀར་མཛེས་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Dkar-mdzes Bod-rigs rang-skyong khul	Kangting
Szecsuan	Liangshan	凉山彝族自治州 Liángshān ji-cu ce-csi-csou	Ji	Ji: Niepsha Nuosu Zytjiejux dde Zho	Hszicsang
Hszincsiang	Kizilszu	克孜勒苏柯尔克孜自治州 Kèzīlèsū Kē'ěrkèzī ce-csi-csou	Kirgiz	Kirgiz: كىزىلسۋ كىزگىز اۆتونومييالى وبلاستى Kızılsuu Kırgız avtonom oblastı	Artux
Hszincsiang	Bortala	博尔塔拉蒙古自治州 Bó'ěrtǎlā meng-csü ce-csi-csou	Mongol	Mongol: ᠪᠣᠷᠣᠲᠠᠯ᠎ᠠ ᠶᠢᠨ ᠮᠣᠩᠭᠣᠯ ᠥᠪᠡᠷᠲᠡᠭᠡᠨ ᠵᠠᠰᠠᠬᠤ ᠵᠧᠦ Borotala mongγol ebereen zasaqu ǰuu	Polö
Hszincsiang	Csangcsi	昌吉回族自治州 Csangcsi huj-cu ce-csi-csou	Huj	(a huj emberek kínaiul beszélnek) Hsziaoercsing: چْاکِ خُوِذُوْ ذِجِجِوْ	Csangcsi
Hszincsiang	Bayingolin	巴音郭楞蒙古自治州 Bāyīnguōlèng meng-csü ce-csi-csou	Mongol	Mongol: ᠪᠠᠶᠠᠨᠭᠣᠣᠯ ᠮᠣᠩᠭᠣᠯ ᠥᠪᠡᠷᠲᠡᠭᠡᠨ ᠵᠠᠰᠠᠬᠤ ᠵᠧᠦ Bayangol mongγol ebereen zasaqu ǰuu	Korla
Hszincsiang	Ili (Altaj) (Tacheng)	伊犁哈萨克自治州 Ji-li haszakö ce-csi-csou (阿勒泰地区) (A-lö-taj ti-csü) (塔城地区) (Ta-cseng ti-csü)	Kazak	Kazak: ىله قازاق اۆتونومىيالى وبلىسى İle Qazaq awtonomïyalıq oblısı (Kazak: ئالتاي ۋىلايىتى) (Altay aymağı) (Kazak: تارباعاتاي ايماعى) (Tarbağatay aymağı)	Jining (Altay) (Tacheng)
Jünnan	Töhung	德宏傣族景颇族自治州 Déhóng taj-cu Jǐngpōzú ce-csi-csou	Taj és csingpo	Taj nüa - Cajva：Sikung Sam Zaizo Byumyu Yumsing Upkang Mau	Mang
Jünnan	Nujiang	怒江傈僳族自治州 Nùjiāng li-szu-cu ce-csi-csou	Liszu	liszu: Nolmut lisu shit jilqait guatshit zhou	Lusuj megye
Jünnan	Dêqên	迪庆藏族自治州 Díqìng cang-cu ce-csi-csou	Tibeti	Tibeti: བདེ་ཆེན་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Bde-chen Bod-rigs rang-skyong khul	Sangrila
Jünnan	Tali	大理白族自治州 Tali paj-cu ce-csi-csou	Paj	Paj: Darl•lit Baif•cuf zirl•zirl•zox	Tali
Jünnan	Csuhsziung	楚雄彝族自治州 Csuhsziung ji-cu ce-csi-csou	Ji	Ji: ? ? Nuosu Zytjiejux dde Zho	Csuhsziung
Jünnan	Hungho	红河哈尼族彝族自治州 Hung-ho han-i-cu Yízú ce-csi-csou	Hani és ji	Ji: ? ? ? Nuosu Zytjiejux dde Zho Hani: Haoqhoqzel	Mengce
Jünnan	Vensan	文山壮族苗族自治州 Ven-san csuang-cu miao-cu ce-csi-csou	Csuang és miao	Csuang: Munzsanh Bouxcuengh Myauzcuz Swcicouh Hmung: Veej Sa Tsuaam Txhwj Mioj Txhwj Txim Tsim Tsawb	Vensan
Jünnan	Hszisuangpanna	西双版纳傣族自治州 Hszisuangpanna taj-cu ce-csi-csou	Taj	Taj lü:	Csinghung

Az autonóm prefektúrák etnikai összetétele (2010)

Megjegyzés: * - második számú etnikai csoport

Autonóm Prefectúra	Létrehozás éve	Tartomány	Fő etnikai csoport	%	Más kisebbségek	%	Han %	Teljes népesség
Pajingolin prefektúra	1954	Hszincsiang	mongol	3.40	ujgur	31.83	59.29	1 323 028
Bortala prefektúra	1954	Hszincsiang	mongol	5.66	ujgur	13.32	64.96	482 615
Csangcsi prefektúra	1954	Hszincsiang	huj	9.52	kazak	9.33	75.31	1 412 844
Csuhsziung prefektúra	1958	Jünnan	ji	26.70	liszu	1.98	66.94	2 615 109
Tali prefektúra	1956	Jünnan	paj	32.19	ji	13.02	50.69	3 525 706
Töhung prefektúra	1953	Jünnan	taj	28.88	csingpo*	11.09	51.93	1 124 432
Dêqên prefektúra	1957	Jünnan	tibeti	32.36	liszu	26.72	18.34	357 528
Ensi prefektúra	1983	Hupej	tucsia	47.50	miao*	5.01	45.32	3 976 081
Kannan prefektúra	1953	Kanszu	tibeti	54.64	huj	6.25	38.70	723 521
Garzê prefektúra	1950	Szecsuan	tibeti	78.29	ji	2.66	18.24	1 060 632
Golog prefektúra	1954	Csinghaj	tibeti	91.86	huj	0.96	6.57	173 541
Hajpej prefektúra	1953	Csinghaj	tibeti	24.36	huj	31.52	35.88	283 230
Hajnan prefektúra	1953	Csinghaj	tibeti	66.31	huj	6.84	24.84	446 849
Hajhszi prefektúra	1954	Csinghaj	mongol	5.53	tibeti*	10.93	66.01	390 743
Hungho prefektúra	1957	Jünnan	hani	17.55	ji*	23.19	42.85	4 408 699
Huangnan prefektúra	1953	Csinghaj	tibeti	68.55	mongol	13.98	6.08	254 033
Ili prefektúra	1954	Hszincsiang	kazak	21.53	ujgur	26.88	35.22	2 814 980
Kizilszu prefektúra	1954	Hszincsiang	kirgiz	27.32	ujgur	64.68	6.78	539 849
Liangsan prefektúra	1952	Szecsuan	ji	49.13	tibeti	1.39	47.55	4 789 421
Linhszia prefektúra	1956	Kanszu	huj	31.59	tunghsziang	25.99	39.70	2 103 259
Ngava prefektúra	1953	Szecsuan	tibeti	54.50	csiang*	17.58	24.56	898 846
Nucsiang prefektúra	1954	Jünnan	liszu	48.21	paj	26.04	12.35	520 765
Csientungnan prefektúra	1956	Kujcsou	miao	41.57	tung*	29.02	21.73	4 535 015
Csiennan prefektúra	1956	Kujcsou	puji	31.22	miao*	12.69	44.84	4 037 887
Csienhszinan prefektúra	1982	Kujcsou	puji	27.56	miao*	7.08	60.62	3 398 147
Vensan prefektúra	1958	Jünnan	miao	13.68	csuang*	29.20	42.69	3 703 008
Hszianghszi prefektúra	1957	Hunan	tucsia	42.73	miao*	33.85	22.85	2 547 833
Hszisuangpanna prefektúra	1953	Jünnan	taj	27.89	hani	19.01	30.03	942 844
Jenpien prefektúra	1952	Csilin	koreai	32.45	mandzsu	2.52	64.55	2 190 763
Jüsu prefektúra	1951	Csinghaj	tibeti	96.49	huj	0.22	3.09	373 427

Kína korábbi autonóm prefektúrái

• Hajnan li és miao autonóm prefektúra (1952–1988) Kuangtung tartományban
• Csiencsiang tucsia és miao autonóm prefektúra (1997 előtt) Szecsuan tartományban

Közigazgatási prefektúra szintű egységek, ahol a lakosság legalább 30%-ig etnikai kisebbségű

Az autonóm régiók prefektúra szintű egységeinek kivételével 2000-ben.

• Hopej: Csengtö (han - 55,32%, mandzsu - 39,87%)
• Liaoning: Penhszi (han - 66,84%, mandzsu - 30,22%), Tantung (han - 64,11%, mandzsu - 32,99%)
• Hunan: Csangcsiacsie (tucsia - 68,40%, han - 22,81%), Huajhua (han - 61,33%, tung - 17,42%, miao - 15,63%)
• Kujcsou: Ansun (han 61,6%, puji - 16,92%, miao - 14,27%), Tungzsen (tucsia - 37,81%, han - 31,76%, miao - 14,87%, tung - 11,41%)
• Jünnan: Jühszi (han - 68,18%, ji - 19,32%), Puer (han - 40,92%, hani - 16,98%, ji - 16,58%, lahu - 11,47%), Licsiang (han - 42,71%, nahszi 20,51%, ji - 18,68%, liszu - 9,62%), Lincang (han - 61,22%, taj - 15,77%, lahu és va - 9,76%)
• Csinghaj: Hajtung (han - 56,33%, huj - 20,38%, tibeti - 9,2%, tu - 8,06%)

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

• A Kínai Népköztársaság közigazgatási egységei

További információk

• Regionális autonómia az etnikai kisebbségek számára Kínában (angolul)