A történet ott folytatódik, ahol a 2004-es előzményben abbamaradt: Bourne útja Moszkva után Párizsba, Londonba, Madridba, Tangerbe, majd New Yorkba vezet, hogy felfedje valódi személyazonosságát, miközben a CIA-nek dolgozó bérgyilkosok szüntelenül a nyomában vannak. A három film közül A Bourne-ultimátum kapcsolódik legkevésbé a forrásanyagához.[2]
A sebesült Jason Bourne nem sokkal a moszkvai autós üldözést követően a helyi rendőrség elől menekül. Betör egy orvosi rendelőbe, hogy ellássa sérüléseit, ám két rendőr ráakad. Lefegyverzi őket, de az életüket meghagyja, s elsétál.
Hat héttel később Bourne Párizsban van, hogy közölje Marie halálát annak testvérével, Martinnal. Eljövet a The Guardianben feltűnik neki egy cikk, amiben Simon Ross újságíró CIA-sként utal rá. Bourne találkozót szervez a zsurnalisztával a Waterloo állomáson, Londonban. Mivel egy telefonbeszélgetésben megemlíti a „Fekete hanga” kifejezést, Rosst a CIA figyelemmel kíséri; úgy hiszik, a pályaudvaron forrásával fog találkozni. Bourne kiszúrja a férfit követő ügynököket, s egy mobilon keresztül utasítja annak érdekében, hogy ne fogják el, s közben folyamatosan iktatja ki a Hírszerzés embereit. Langleyben Noah Vosen, a Fekete hangát, vagyis az átkeresztelt Treadstone-t vezető CIA-aligazgató egy bérgyilkost, Pazt küldi Ross és a forrás likvidálására. Vosen csapata azonosítja Bourne-t egy biztonsági kamerán keresztül, s azt feltételezik, ő a forrás. Bourne a vasútállomás egy zárt helyiségébe inti Rosst, aki azonban pánikba esik és felfedi magát, tiszta célpontot jelentve Paznak. Bourne felkapja a holttest mellől az újságíró dokumentumait, amikből megismeri a forrást: Neal Daniels, a CIA madridi állomásfőnöke.
Pamela Landy igazgatóhelyettest felkérik, hogy segítsen Bourne elfogásában. A nő közreműködésével Vosen és egysége is rájön a forrás kilétére. Daniels irodájába küldenek egy csapatot, azonban Bourne már ott várja, s ártalmatlanná teszi őket, majd a Treadstone koordinálásában részt vett Nicky Parsons lép be az ajtón. A lány elmondja Bourne-nak, hogy Daniels Tangerbe menekült, a telefonon jelentkező Vosent pedig úgy tájékoztatja, hogy a célpont már elhagyta a helyszínt. Bourne tárcsázza a rendőrséget, majd a telefonban lövéseket hallat, hogy a kiérkező rendőrök megnehezítsék a közeledő erősítés dolgát. Később, pár nyugodt perc közepette Bourne megkérdezi Nickyt, hogy miért segít neki, ám a lány csak homályos célozgatással válaszol, amit az amnéziás férfi nem tud értelmezni. A CIA üzenetet intéz egy tangeri ügynöküknek, Deshnek, ami Daniels megölésére irányul. Nicky a hivatalos hozzáférési engedélyével találkozót kér Deshtől, amit egy mobilcserével indokol, s így Bourne követni tudja a marokkói bérgyilkost. Vosen rájön az árulásra, így elrendeli Nicky likvidálását is. Landyt felháborítja, ahogy az aligazgató válogatás nélkül ad ki parancsot a CIA személyzetének megöletésére, így otthagyja a küldetést. Desh felfigyel a sarkában lévő Bourne-ra, s csellel sikerül neki végeznie Danielsszel. Ezt követően Nicky után indul, így Bourne-nak gyorsan kell leráznia a Daniels autójának felrobbanása miatt őt üldöző rendőröket. A két képzett gyilkológép kíméletlen kézi összecsapásból végül Bourne kerül ki győztesen. A hullaházban Daniels személyes tárgyai közt olyan nyomot talál, ami egy New York-i CIA-bázishoz irányítja. Indulás előtt segít Nickynek abban, hogy a lány köddé tudjon válni.
New Yorkban Bourne egy szomszédos épületről figyeli Landyt és Vosent. Felhívja a nőt, aki elárulja neki igazi nevét: David Webb. Ezen kívül születési dátumként a 4/15/71-et közli vele, ami valójában a Treadstone a 415 East Steet 71-en található létesítményének címét fedi. Bourne üzenetben kéri Landyt, hogy találkozzon vele. Vosen és csapata tanúja a kommunikációnak, így maximális erőkkel indulnak Landy után. A találkozó azonban elterelés: Bourne átkutatja Vosen irodáját; magához veszi a Fekete hanga szigorúan titkos dokumentumait. Vosen rájön az átverésre, mikor Bourne felhívja őt; az aligazgató visszarendeli minden emberét. Bourne-nak sikerül megszöknie, s életveszélyes autós hajszába keveredik az ügynökökkel és Pazzal, akit nem öl meg, mikor erre lehetősége nyílna. A célépület előtt már várja Landy, akinek átadja az aktákat. Odabenn Bourne találkozik Dr. Albert Hirsch-sel, aki a Treadstone pszichológiai kiképzéséért felelt. Segítségével Bourne-nak eszébe jutnak múltja hiányos momentumai: David Webbként maga jelentkezett a programba. Közli Hirsch-sel, hogy többé nem kíván Jason Bourne lenni, majd az érkező CIA-sok elől kiugrik az ablakon a szomszéd tetőre. Vosen éppen akkor nyit rá Landyre, mikor az a Fekete hanga-papírokat faxolja tovább. Bourne-t a tetőn Paz fegyverrel tartja sakkban, azonban elbizonytalanodik, amiért korábban célpontja meghagyta életét; végül hasonlóan cselekszik. Bourne nekifut, hogy levesse magát, egyenesen a folyóba, ám ugrás közben a felérkező Vosen rálő.
Néhány hónappal később Nicky a híradót nézi valahol, amiből megtudja, Hirsch-t és Vosent letartóztatták, Ezra Kramer CIA-igazgató pedig szenátusi meghallgatáson vesz részt, amiért jóváhagyta a programot. David Webb, más néven Jason Bourne az East Riverbe veszett, bár holttestét nem találták meg. Nicky elmosolyodik, Bourne mozdulatlan teste pedig a vízben hirtelen mozogni kezd, majd elúszik.
A Bourne-ultimátum premierjére 2007. július 31-én került sor Oklahoma Cityben. A rendezvény bevételével (ami 150 dolláros mozijegyekből gyűlt össze) megsegítették a Bethany külvárosában található The Children's Center nonprofit gyermekkórházat. A három vásznon egyszerre futó film bemutatóján Matt Damon üdvözölte a vendégeket.[4]
Box office
A Bourne-ultimátum augusztus első hétvégéjén került a mozikba, s 69,3 millió dollárral a toplista első helyén nyitott.[5] Ez nem csak az akciófilmek körében kiemelkedő, s augusztus hónap legerősebb rajtja,[6] de a 2007-es év 8. legmagasabbja is.[7] 32%-kal múlta felül A Bourne-csapdát és 155%-kal a 2002-ben bemutatott A Bourne-rejtélyt.[8] További jellemzője a sorozatnak, hogy képes fenntartani a folyamatos érdeklődést, azaz bevétele a nyári nagyköltségvetésű bemutatók átlagánál lassabban csökken.[9][10] Ez a harmadik rész esetében sem volt másképp,[11] így végül több mint 227 millió dollárt keresett csak hazájában,[12] az egyetlen nyári folytatássá válva, amely képes volt túltenni elődjén.[13]
Hasonló sikertörténet jellemzi a film nemzetközi szereplését; Észak-Amerikán kívül 215 millió dollárt ért el.[14] Bevétele így 103 millióval több a széria középső részéénél,[15] és 123-mal az elsőénél.[16] Kitűnik a többi közül az Egyesült Királyság piaca, ahol 47 millió dollárnak megfelelő angol fontot gyűjtött össze.[14]
Kritikai fogadtatás
2007. október elején A Bourne-ultimátum értékelése több mint 200 vélemény alapján 93%-on áll a Rotten Tomatoes oldalán, ahol a különböző amerikai kritikusok írásait gyűjtik egybe.[17] Ez tíz százalékkal jobb, mint az első és második rész fogadtatása.[18][19] Az IMDb szavazói szintén több mint fél csillaggal jobbnak találták a 2007-es epizódot,[20][21] 8,3 pontjával Paul Greengrass filmje az IMDb 250 legjobb filmje közé is bekerült.[22]
Ahogy A Bourne-csapdát, ezt a filmet is kritika érte a rázkódós kameramunkáért. A filmről amúgy pozitív véleményen álló Richard Corliss a Time oldalain azon elmélkedik, „Vajon miért szenved egyes jelenetekben a kamera Parkinsonban? A kép remeg, az éppen beszélőt elhomályosítja a hallgató válla, ami bosszantja a nézőket és elvonja a figyelmüket a jelenet tartalmáról.”[23]