8764 Gallinago |
Felfedezése |
Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels[1] |
Felfedezés ideje | 1973. szeptember 29.[1] |
Felfedezés helye | Palomar |
Névadó | Gallinago |
Alternatív név | 1109 T-2, 1976 JJ4, 1995 MN |
Pályaadatok |
Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
Aphélium távolsága | 416 412 599 km (2,784 CsE)[1] |
Perihélium távolsága | 302 566 256 km (2,023 CsE)[1] |
Fél nagytengely | 359 489 428 km (2,403 CsE)[1] |
Pálya excentricitása | 0,158[1] |
Orbitális periódus | 1360,628 nap 3,73 év[1] |
Közepes anomália | 36,528°[1] |
Inklináció | 2,235°[1] |
Felszálló csomó hossza | 333,415°[1] |
Perihélium szöge | 292,857°[1] |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok |
Abszolút fényesség | 15,5[1] |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
A 8764 Gallinago (ideiglenes jelöléssel 1109 T-2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 29-én.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
|
---|
|
Égitestek | |
---|
Égitesttípusok | |
---|
Apró testek | |
---|
Feltételezett bolygók | |
---|
Rekordok | |
---|
|