2020. október 18-án előrehozott választásokat tartottak Bolíviában.[1] A választások eredménye felülírta a 2019. októberi választások eredményét, amit az elnyúló politikai válság miatt érvénytelenítettek.
A teljesen új tagokból felállt bolíviai választási bizottság először 2020. május 3-ra írta ki a választásokat.[2] Azt azonban a lefolyóban lévő Covid19-pandémia miatt elhalasztották,[3] először szeptember 6-ra majd pedig 2020. október 18-ra. Az utóbbi időpontot egy 2020. augusztus 13-án elfogadott törvény erősítette meg, amire azért volt szükség, mert a korábbi dátumeltolásokat utcai blokádok és tüntetések követték.[4]
A következő pártok illetve pártszövetségek indultak a megmérettetésen: a Mozgalom a Szocializmusért (MAS-IPSP), mely 2019. augusztusa előtt kormányon volt, a Civil Közösség (CC), az újonnan létrejött Creemos (Hozzunk Létre/Hiszünk) szövetség, az Előre a Győzelemért és a Nemzeti Akció Párt (PAN-BOL). Carlos Mesa (CC) és Chi Hyun Chung (FPV) elnökjelöltek végeztek a második illetve harmadik helyen a megsemmisített eredményű 2019-es választásokon, Luis Arce volt a MAS jelöltje, aki ebben a posztban a MAS volt elnökét, Evo Moralest váltotta, Feliciano Mamani pedig Ruth Nina helyét vette át mint a PAN-ból jelöltje. Jeanine Áñez ideiglenes elnök, Jorge Quiroga volt elnök és María de la Cruz Bayá mind indultak a választásokon, de azok megtartása előtt visszaléptek.
2019. november 10-én 19 napnyi tüntetés után a megkérdőjelezett 2019-es kétséges tisztaságú bolíviai elnökválasztás után, azt követően, hogy az OAS jelentése szerint szabálytalanságok voltak a választás lebonyolításában, az ország hadserege és rendőrsége lemondásra kényszerítette a megválasztott Morales elnököt. Miután Williams Kaliman tábornok bejelentette, hogy a hadsereg Morales nyilvános lemondását követeli, aminek több magas rangú vezetővel közösen eleget tett. Többen a családjuk biztonságát hozták fel a lemondás mögötti érvül. Mexikó másnap menedékjogot ajánlott Moralesnek, amit ő harmadnap elfogadott.[5][6]
Mivel Álvaro García Linera alelnök, Adriana Salvatierra, a szenátus elnöke és Víctor Borda, a képviselőház elnöke is lemondott, nem volt olyan ember, aki az alkotmány szerint átvehetné a pozíció betöltését. Ezen felül Rubén Medinaceli, a szenátus első elnökhelyettese is lemondott.[7] A baloldali Jeanine Áñez, a szenátus második elnökhelyettese volt a legmagasabb rangú, hivatalban lévő vezető, így bejelentette, hogy kész elvállalni az átmeneti elnöki pozíciót, míg le nem zajlanak a választások. Így 2019. november 12-én Áñez elfogadta a Szenátus elnöke címet, amivel hivatalosan is kinevezhették. Ezen pozíció hatására már az alkotmány alapján bejelenthette, hogy ő Bolívia ügyvezető elnöke. A hivatal megszerzését hivatalosan a Többnemzetiségű Alkotmányozó Tanács hagyta jóvá, ebben kifejtették, hogy „ipso facto” a 2001. július 31-i 0003/01 számú alkotmányos határozat által lefektetett precedens alapján ő töltheti be a pozíciót.[8][9]
November 20-án Evo Morales felajánlotta, hogy amennyiben visszatérhet Bolíviába, és ott kitöltheti a periódusát, akkor nem indul az elnökválasztáson.[10]
Aznap az új átmeneti kormány benyújtotta a parlamentnek egy új választáshoz vezető törvénycsomag első részét. A szenátus két házának meg kellett vitatnia a javaslatot, mely szerint az október 20-i választás érvénytelen volt, és a törvény elfogadásától kezdődően 15 napon belül ki kell jelölni az új választási tanácsot. Így akarták kikövezni a következő választások előtt az utat.[11] A Morales Szocializmusért Mozgalma (MAS) és az Morales-ellenes törvényhozók által közösen beterjesztett javaslatot november 23-án elfogadták. Ebben többek között megtiltották, hogy Morales induljon a választáson.[12] Ezért cserébe Áñez kivonja a tüntetések helyszíneiről a rendőröket. Ennek ellenére néhány állami vállalatnál továbbra is ott maradt néhány rendőr, hogy „megelőzhessék a vandalizmust”. Ezen kívül kiadtak egy bizonyítványt, mely szerint a hadsereg tagjait nem lehet bíróság elé állítani, szabadlábra helyeztek több Morales-párti rabot, a törvényhozókat és néhány más tisztviselőt megvédtek a támadásoktól, azok hozzátartozói pedig, akik életüket vesztették, kártérítést kapnak. Az elnök röviddel annak elfogadása után jóváhagyta a törvényt.[13]
December 5-én Áñez bejelentette, hogy nem kívánja magát jelöltetni, és nem nevez meg olyan jelöltet, akit ő támogatna.[14] 2020. január 15-én az elnök személye melletti miniszter, Yerko Núñez megerősítette ezt, mikor azt mondta: „[Áñez] nem lesz jelölt. Az elnök már többször is kifejezte, hogy nem lesz elnökjelölt, ez a béke, az átmenet és a menedzselés kormánya, mert az államapparátust nem lehet leállítani”.[15]
Korábbi ígéreteivel ellentétben azonban 2020. január 24-én Áñez bejelentette, hogy mégis indul a posztért.[16] Egy, a bolíviai Los Tiempos-ban megjelent közvélemény-kutatás eredményei alapján a megkérdezettek 43%-a szerint „jó munkát végzett ideiglenes elnökként” (a 27%-os résszel ellentétben, akik szerint a teljesítménye „nagyon rossz” volt, csak 24% gondolja azt, hogy indulnia kellene a választásokon. Ugyanezen a közvélemény-kutatáson a válaszadók 63%-a értett egyet azzal az állítással, mely szerint „ideiglenes elnökként Jeanine Áñeznek csak ki kellene írnia a szavazást, de nem szabadna kihasználnia az előnyeit, mint hatalmon lévő elnökjelölt”.[17] 2020. szeptember 17-én egy olyan közvélemény-kutatás jelent meg, mely szerint a szavazatok 40%-ával Luis Arce a legtámogatottabb elnökjelölt, ő pedig a negyedik helyen végezne. Áñez bejelentette jelöltségének a végét, mert nem akarta azt megkockáztatni, hogy megoszoljanak a szavazatok a konzervatív jelöltek között.[18]
2020 márciusában a Legfelsőbb Választási Tanács bejelentette, hogy a választásokat és az ahhoz fűződő tevékenységeket elhalasztják, mivel különleges intézkedéseket vezettek be a Covid19 elleni harcban. Ezzel a lépéssel az összes nagyobb párt egyetértett, mint ahogy abban is, hogy a választás időpontját a közegészségügyi helyzetet figyelembe véve a nemzeti parlament egy későbbi időpontban választja ki.[19][20]
2020. június 22-én Áñez aláírt egy törvényt, melyet korábban a ház is megszavazott arról, hogy a választásokat szeptember 6-án tartsák meg, a megválasztott választási bizottsági tagok pedig november közepéig–végéig tartsák meg a tisztségüket.[21][22][23]
2020. július 23-án a Többnemzetiségű Választási Szervezet bejelentette, hogy a választást október 18-ra rakják át, mert az egészségügyi előrejelzések szerint a járvány csúcsa augusztus végére, szeptember elejére várható.[24][25]Evo Morales elítélte a késleltetést, ami szerinte egy alkotmányba ütköző próbálkozás arra, hogy a jelenlegi elnök hatalmon maradjon, és több csoport, így a Bolíviai Munkások Centruma is tüntetést és blokádot szervezett.[26][27] A választási bizottság, szakértők és a MAS tagjai nem tartják az eljárást alkotmányellenesnek.[28][29] Jaime Paz Zamora, az ország volt elnöke, a Forradalmi Baloldali Mozgalom tagja kritizálta Moralest, mivel ő támogatta a blokádokat, amibe 33 koronavírusos beteg belehalt, mivel nem jutott oxigénhez.[30] Morales később elfogadta a TSE döntését, mikor már élénkebb lett az ellenállás.[31] A Mercados y Muestras egyik közvélemény-kutatása azt mutatta, a megkérdezettek 59%-a szerint a MAS állhat a gyógyszer- és élelmiszerhiány mögött, 65% pedig elítélné a tüntetések mögött állókat.[32] A párt tagadta, hogy köze lenne a történtekhez.[33] Több helyen dinamittal rombolták szét a főútvonalakat, két katonát pedig brutálisan megvertek a tüntetők.[34] Santa Cruzban, Potosiban, Cochabambában és más városokban is felfegyverkeztek a tüntetők, így már könnyebben okozhattak kárt a rendőrökben és az építményekben.[35][36][37]
2020. augusztus végén és szeptember elején nagy adag robbanószerre és fegyverre csaptak le, amiről azt feltételezték, hogy a mexikói drogkartelekhez és a MAS által támogatott csoportokhoz köthetőek.[38] Ez azokat a félelmeket támogatta, melyek szerint törvénytelen csoportok megpróbálják destabilizálni az elkövetkező választásokat.[39][40]
Bolívia elnökét egy megváltoztatott kétfordulós rendszerben választják meg. A jelöltet akkor tekintik győztesnek, ha a szavazatok több mint 50%-át megszerezte, vagy a megszerzett szavazatok aránya 40% fölött van, és 10 százalékponttal megelőzi a legjobb helyezést elért riválisát.[41] Ha egyik állítás sem igaz, a második fordulón a két legtöbb szavazatot kapott jelölt verseng.[42]
A Képviselőház 130 tagját (a hét speciális terület képviselői kivételével) a további tag rendszerrel választják ki. 63 helyet egyéni képviselői körzetekben osztanak ki, további 60 helyet pedig zárt listákról töltenek fel, ahol a bejutási határ 3%. A többi helyet régiónként arányosan osztják ki úgy, hogy megnézik, hányan szavaztak az elnökjelöltekre, és kivonják annak a számát, hány képviselőt választottak. A fennmaradó 7 helyet usos y costumbres rendszerrel osztják el az őslakosok között, azon belül pedig az első helyezett kapta meg a parlamenti helyet. Egy választó csak egy körzetben szavazhat, és ő dönti el, hogy a normál vagy a fenntartott helyekre akar szavazni.[43]
A Szenátusnak (Cámara de Senadores) 36 tagja van, melyre a kilenc körzetből lehet jelöltet állítani. Itt is az első jelölt győz rendszerét használják a D'Hondt-módszer szerint.[43] The senate seats are also awarded based on the vote for president.
Bolíviában minden 18. életévét betöltött személynek kötelező szavaznia. A szavazóknak adnak egy kártyát, amivel igazolni tudják, hogy részt vettek a szavazáson. A szavazó nem fér hozzá a bankjánál a pénzhez, ha nem tudja három hónapig bemutatni, hogy valóban szavazott.[44] Emiatt igen magas szokott lenni az érvénytelen szavazatok száma.[45] A választási felméréseken ezeket a szavazatokat érvénytelen/semmis szavazatoknak számítják, és „nem menne el választani” jelzés alatt szerepeltetik.
2020. január 28-ig hivatalosan tíz jelölt jelentette be, hogy indulni kíván az elnöki posztért.[16][46][47][48][49][50][51][52][53][54]
2020. január 18-án a MAS Egységes Csoport része David Choquehuancát és Andrónico Rodríguezt jelölte elnöknek illetve elnökhelyettesnek, Január 19-én Evo Morales bejelentette, hogy a párt jelöltjei Luis Alberto Arce Catacora illetve David Choquehuanca lesznek. Ezt egy szavazás előzte meg a MAS elnökségén belül.[46] Ez a különbség összetűzést okozott a MAS részei között. Ezen felül probléma volt Barolina Sisa és a Tupac Katari Federation részéről is, akik nem vettek részt a választásban.[55][56] Január 21-én a Central Obrera Boliviana (COB) egy harmadik párosítást vitt a grémium elé, mely szerint Choquehuanca párja with Orlando Gutiérrez lett volna. A MAS szenátori elnöke, Eva Copa azt mondta, az ügyet még nem zárták le, a végső döntést pedig a belső gyűlés egy későbbi ülésén hozzák meg.[57][58] Január 24-én egy új jobboldali pártszövetség jött létre „Hiszünk” ("Creemos") névvel, és ők a Camacho-Pumari jeggyel álltak elő.[59] A regisztráció határidejéig a Legfelsőbb Választási Tanács tanács hírei szerint öt politikai csoportot jelentettek be.[60] Január 31-én azonban azt a bejelentést tette, hogy az „Egyesült Nép” jelöltségét törölték, mert nem voltak képesek benyújtani a szükséges dokumentumokat.[61]
2020. júliusban négy különböző politikai párt is előterjesztést nyújtott be a Legfelsőbb Választási Bíróság előtt, melyben azt akarták elérni, hogy Arce ne indulhasson a választásokon. Azzal érveltek, hogy Arce olyan időpontban hozott nyilvánosságra előrejelzéseket, mikor a választási törvény szerint nem lett volna szabad. 2015-ben hasonló kérés érkezett Ernesto Suárezzel, az ellenzéki UD elnökével szemben mikor az éppen távozó kampányvezér, Carmelo Lens hozott nyilvánosságra adatokat. Így megszűnt Suárez és 227 további UD-jelölt jogi státusza, és törölték a választásokon történő indulásukat.[62]
Október 11-én Jorge Quiroga bejelentette, hogy ő és az általa vezetett csoport visszalép a jelöltségtől.[63]
Az elmúlt 14 évben és azt megelőzően amikor Evo Morales elnök, illetve elnökjelölt volt, mindig visszautasította, hogy bármelyik jelölttel is elnöki vitát folytasson. Ezt azzal indokolta, hogy „csak a néppel van megbeszélnivalója.” [65] 2020. januárban Jeanine Áñez ideiglenes elnök egy olyan javaslatot adott be, mely szerint az elnöki vitán történő részvétel a választás kötelező eleme, lenne a következő választástól, de ezt a MAS ellenőrizte szenátus elutasította.[66][67]
Szeptember 6-án bejelentették, hogy olyan történelmi vitára kerül sor, amilyen már két évtizede nem volt, s melyen minden elnökjelölt részt vesz. A szervezést a Bolíviai Újságírók , médiavállalkozók és mások vállalták magukra, A vitát több mint 80 nemzeti és nemzetközi hírcsatorna közölt, ls a felmérések szerint a műsorok mintegy 5 millió emberhez értek el. A vitát 50 nemzeti vállalat támogatta, a pénzügyi és a műszaki hátteret pedig az Európai Unió, az International Idea, a Konrad Adenauer Alapítvány, valamint Kanada, Németország és Svájc követségei biztosították. Közvetítésekor nézőszám rekordok dőltek meg.[68][69] A MAS jelöltje, Luis Arce a kezdetektől viaskodott, hogy elmondja, részt vesz.e az eseményen. Ő és a párja, a MAS, olyan feltételekhez kötötték a részvételt, hogy ott nem inzultálják őket, majd pedig arra hivatkoztak, hogy ütközik az időpont egy másik interjúval, melyet a Red Unónak ad. Később azt az interjút eltolták, hogy elmehessen a vitára a MAS jelöltje.[70][71] A sugárzás estéjén sem ő, sem a Creemos jelöltje, Luis Camacho nem vett részt. Camacho azt mondta, azért nem vett részt, mert korábban értesült már arról, hogy Mesa sem lesz ott.[72] A Pagina Siete 40 elemzőt megkérdező elemzéséből az derült ki, hogy a legjobban Mesa jött ki a megmérettetésből.[73]
Bár Arce nem vett részt az október 4-i vitán, előző nap élő interjút adott, ahol szintén jelen volt minden elnökjelölt. Ezt a (FAM) a Bolíviai Egyetemek Konföderációja (CUB) szervezte.[74] Az itteni vitaformát olyan kritika érte, mely szerint nem volt lehetősége a jelölteknek a felmerült kritikára válaszolni. Emellett azt is felvetették, hogy a szervezők a MAS szimpatizánsai voltak.[75][76][77] A megjegyzések szerint ez nem vita, hanem „monológ”, „divat bemutató”, „propaganda” volt, a vita definíciójából kifolyólag pedig akár csak részlegesen is valamilyen párbeszédnek illett volna kialakulnia. A vita lefolyását sok olyan körülmény befolyásolta, melyet Luis Arce szabott meg.[78]
A választás napja viszonylag békés volt. Wilson Santamaria védelmi miniszterhelyettes azt mondta, két ember próbált meg visszaélni a választási lapokkal La Pazban, a fővárosban, de elfogták őket.[93]
A TSE elnöke a választás lefolyásáról ezt mondta: „a választás napja a demokrácia sikerének a napja volt.”[94] Az Egyesült Nemzetek Szervezete üdvözölte, hogy a „választások rendben, az emberi jogok tiszteletben tartása mellett folytak le.”[95] Az Európai Unió gratulált a választás biztonságos lebonyolításáért Bolíviának, és várja a TSE által közzétett eredményeket.[96]