2019. november 6-án fegyveresek támadtak rá a Semafo kanadai bányászvállalat szállítási alkalmazottaira Fada N’gourma városa közelében, a vállalat Boungou bányája felé vezető úton. Legalább 37 ember meghalt, és több tucatnyian elvesztek vagy megsérültek.[2][3]
Burkina Fasóban 2014-ben felkelés volt, mely Blaise Compaoré elnök év végi lemondásához vezetett. Burkina Faso a Transz.Szaharai Terrorellenes Kezdeményezés tagja, és mivel Malibanés Szudánban békefenntartókat állomásoztat, a régió szélsőségeseinek kedvelt célpontja.[4] 2015-ig annak ellenére maradt békés az ország, hogy északi szomszédaiban, Maliban és Nigerben véres események történtek. Azóta az ország északi majd keleti határain folyamatosan szivárogtak az országba az al-Káidához és az Iraki és Levantei Iszlám Államhoz kapcsolódó dzsihadista csoportok. Ez a beszivárgás egészen az ország nyugati és déli határaiig hatolt.[5] 2015 óta a környékbeli országokban érzékelhető instabilitás és felkelések hatására Burkina Fasóban megszaporodtak a határokon átívelő támadások és betörések.[6]
2019-ben az országban fellángoltak az etnikai és vallási ellentétek, mivel Burkina Fasóba is elértek az iszlamisták. A hatás sokkal inkább érzékelhető a Burkina Fasóval északon határos Maliban.[7] Az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint az októbert megelőző három hónapban Burkina Fasónban több mint negyedmillió ember kényszerült elhagynia az otthonát.[8]
Boungou bányáját már korábban is megtámadták. 2018-ban két különböző rajtaütésben 11 embert öltek meg. Az első, augusztusi támadáskor hat ember halt meg, akik közül öt csendőr volt. A támadás után a Semafo megerősítette a Boungou bánya védelmét.[9] 2018. decemberben öt embert – köztük négy csendőrt – öltek meg, mikor az egyik ellenőrző küldetésről visszatérő konvoj vezető autója taposóaknára futott.[10]
A merényletre délelőtt került sor. A merénylet célpontja egy öt buszból álló konvoj volt, mely aranyásókat vitt a Semafo aranybányájába Boungou faluba. A konvojt katonai járművek kísérték. A merénylet akkor vette kezdetét, mikor az egyik katonai kísérő jármű taposóaknára futott. Röviddel később fegyveresek szállták meg a konvojt, és megtámadták a munkásokat szállító buszokat valamint az őket kísérő katonák járműveit is.[3] A támadásban legalább 37 embert megöltek, de ebben a számban nincsenek benn a fegyveresekkel harcoló biztonsági személyzet körében elhunytak, akik a támadókkal vívott csatában eshettek el.[1][11] Néhány túlélő szerint a halottak száma a százat is meghaladhatta. Az egyikük szerint azon a buszon, melyen ő utazott, 80 embert szállítottak, akik közül csak hárman élték túl a támadást.[12] A halottak közül 19-en az ausztrál Perenti Global dolgozói voltak.[13]
A Semafo kezdetben arról nyilatkozott, hogy a bánya Boungou mellett továbbra is biztonságos, és a kitermelés a megszokottak szerint folyik. A vállalat azt is megerősítette, hogy a hatóságokkal együtt azon dolgozik, hogy a munkatársak és a szerződések alapján náluk dolgozók biztonságban legyenek.[14] A támadás tán a cég részvényének értéke a Torontói Értéktőzsdén 11%.kal 3,49 $-ra csökkent..[3] Nem sokkal később a Semafo bejelentette, hogy felfüggeszti a tevékenységét a Boungou bányánál.[15]