Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a cirill betűs szláv nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
2002. augusztus 3-án a Magyar Úszó Szövetség képviselői Berlinben hivatalosan bejelentették, hogy Budapest megpályázza a 2006-os úszó Európa-bajnokság megrendezését. A rendezésre Budapesten kívül Eindhoven pályázott. Az Eb-ket évente rendezik. Magyarország azért a 2006. évi bajnokságra pályázott, mert pont 80 éve, 1926-ban volt a legelső Európa-bajnokság, amit ugyancsak a magyar főváros rendezett. A pályázatban egy új uszoda felépítése szerepelt, amit Lágymányosra terveztek. Korábban Magyarország kétszer is házigazdája volt az úszó Eb-nek, 1926-ban és 1958-ban. A főváros az 1995-ös kontinens viadal megrendezésére is pályázott, ám akkor Sevilla győzött a szavazáson.
2002. november 22-énAlessandro Sansa, a LEN igazgatója helyszíni szemlét tartott, aki jó tapasztalatokkal utazott el a magyar fővárosból.
2002. december 14-én az Európai Úszó Szövetség Riesában, a rövid pályás bajnokság idején döntött. A szavazást megelőzően 10 órakor a két pályázó 20-20 perces időtartamban prezentációt tartott. Dél körül az elnökség tagjai titkos szavazással döntöttek, ami után bejelentették, hogy a 2006-os bajnokságot Budapest rendezheti. Gyárfás Tamás az Magyar Úszó Szövetség elnöke a sajtónak nyilatkozva optimistán azt mondta, hogy az új Eb uszodát a Margit-szigettel szemközt, Pesten fogják 2005-re felépíteni.[1]
2003. november 1-jén írták alá a rendezésről szóló szerződést. A megállapodást Gyurcsány Ferenc, gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, Bartolo Consolo, az Európai Úszó Szövetség (LEN), valamint Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke látta el kézjegyével. A budapesti Eb-vel kapcsolatos feladatokra a kormány 2003. július 18-i határozatában 7,2 milliárd forintot különített el, amit az akkori tervek szerint három év alatt kaptak volna meg a rendezők.
2004 februárjára kiderült, hogy a korábban ígért pénzből a szervezők 1,4 milliárd forinttal kevesebb összegből gazdálkodhatnak. A Pénzügyminisztérium döntését Gyárfás Tamás így kommentálta: „Fontos elmondanom, hogy a csökkentés ellenére az úszó-Eb zavartalanul és magas színvonalon kerül [sic!] lebonyolításra. Bár új uszoda nem épül, viszont a Margit-szigeti létesítmény megnagyobbodik, hiszen egy tízpályás medence, páros ugrásra is alkalmas ugrótorony és műúszó medence is épül benne”.[2]
Ahogy múlt az idő, egyre inkább a Margit-szigeti rendezés tűnt valószínűnek. A Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi bizottsága, valamint több civil szervezet is tiltakozott ez ellen. Gyárfás ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Nem vagyok illetékes, mégis ki merem jelenteni, a mai PM-üdülő nem lesz kevesebb, ha két salakos teniszpálya helyett egy ötvenméteres medence és egy, legfeljebb 25 méteres, toronyugrásra is alkalmas medence épül. Ha ki kell vágni két fát, ültetünk helyette hatot.” [3]
2004 novemberében a főpolgármesteri kabinet, később az Önkormányzat is hozzájárult az építkezéshez. A kivágott fák helyett a sziget más pontjain fákat ültettek. Döntöttek arról, hogy az időközben elhunyt Széchy Tamás úszóedző nevét viselje az új uszodakomplexum. Lezajlott a közbeszerzés, majd 2005 szeptemberében az építkezés is megkezdődött. A pályázatot a Kész Kft. nyerte, 1,7 milliárd forintos ajánlatával. Ahogy az idő előre haladt, úgy tűnt egyre reménytelenebbnek, hogy határidőre át lehet adni a verseny területét. A csúszásnak az egyik oka 2006 tavaszán a Duna igen magas vízállása volt, ami miatt az építkezést is szüneteltetni kellett. 2006 májusában újabb probléma adódott. A Fővárosi Önkormányzat városképvédelmi bizottsága nem adott engedélyt a mobil lelátók építéséhez.
Szerencsére azonban a józan ész győzedelmeskedett, a bürokratikus akadályok megszűntek és az építkezést is be lehetett fejezni a versenyek előtt. 2006. június 20-án hivatalosan is átadták a bajnokság helyszínét, amit az úszók gyorsan birtokba is vettek.
Megnyitó
Úszó EB – Műúszó verseny – Budapest, 2006. július 30.Úszó EB – Szinkronúszás eredményhirdetés – Budapest, 2006. július 30.
A megnyitó napján már zajlottak versenyek. A műúszók selejtezői, valamint a Balatonon tartott hosszútávúszó versenyek két száma (nők 5 km, férfiak 10 km) már szerdán lezajlott.
Megnyitó beszédet tartott Bartholo Consolo, a LEN elnöke, illetve Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök. A miniszterelnök beszédét két nyelven, magyarul és angolul tartotta.
A megnyitó végén a NOX együttes előadta az erre az alkalomra írt „Embermadár” című számát, majd a közönség horvát-magyar barátságos vízilabda mérkőzést nézhetett meg.
A megnyitó idejére a lelátókra történő belépés ingyenes volt.
Kizárták az olasz Loris Faccit a 200 méteres mellúszás döntőjéből, az után, hogy megnyerte azt. A hivatalos indoklás szerint, csak egy kézzel érintette meg beérkezéskor a falat.
Hosszú Katinkát 400 méteres vegyesúszásban szabálytalan lábtempó miatt kizárták, holott ezzel a tempóval úszik már évek óta.
A rendezőség a jegyárakat 5000-15000 forintért árulta. Ám a kis érdeklődés miatt végül ingyenessé tette a délelőtti selejtezőkre, valamint a műúszó számokra a belépést.
A bajnokság ideje alatt többször komoly fejtörést okozott az időjárás a rendezőknek. Szombaton és kedden is olyan vihar volt, hogy el kellett halasztani a versenyeket.
A bajnokok herendi porcelánt, az érmesek pedig egy plüss pulikutyát kaptak.
A versenyek legnagyobb nemzetközi sztárja, a holland Pieter van den Hoogenband is elindult gyorsúszó számokon. Egy arany- és egy bronzérmet szerzett.
A legtöbb aranyérmet a francia Laure Manaudou szerezte. 4 aranyérmén kívül egy világcsúcsot és egy Európa-csúcsot is megdöntött.
A magyar csapat legeredményesebb tagjai a férfiak között Cseh László (2 aranyérem), a nők között pedig Kovács Ágnes (3 bronzérem).
