Kinga 1280-ban[5] (más források szerint 1273-ban[2]) klarissza kolostort alapított Ószandecben. Férje halála (1279) után ide vonult vissza húgával, a fél évvel korábban megözvegyült Jolánnal együtt. 1284-ben a kolostor főnöknőjévé választották. Az első templom 1285-ben épült. 1287-ben egy tatár betörés során az apácáknak Csorsztin várába kellett menekülniük; az ostromlókat Baksa Simonfia György magyar csapata futamította meg. A kolostort a tatárok feldúlták, az újjáépítést Kinga irányította. Itt hunyt el 1292-ben, 10 hónapnyi betegség után.[7][8][6]
A város egykor a Magyarországra vezető kereskedelmi út mentén feküdt.[3]
A kedvező éghajlatnak köszönhetően a város környékén jellemzőek a gyümölcsösök.[3]
Turizmus
A város legjelentősebb műemléke a klarissza kolostor és templom.[9][2] A kolostor udvarában működik a Szent Kinga Háza múzeum, melyben Szent Kinga kultuszának emlékei láthatók.[2]
Gránitkövekkel borított középkori piacterén állt egykor a városháza, melynek másolata ma az újszandeci skanzenben látható. Ugyancsak a főtéren található a regionális múzeum, mely a város történetébe enged betekintést. A kolostort körülvevő fal mellett áll az a székelykapu, amit Magyarország ajándékozott a városnak Kinga szentté avatása emlékére. A belvárostól fél óra sétára áll a fából épült szabadtéri oltár, ahol II. János Pál pápa1999-ben szentté avatta őt.[9]
