Angol elnevezése a bikabéka, amit bőgéshez hasonló hangja után kapott.
Előfordulása
Az ökörbéka eredetileg Észak-Amerika területén volt honos, de betelepítették néhány Karib-szigeten is; onnan került később Európában, ahol ma Észak-Olaszországban fordul elő gyakran. Az ökörbéka elterjedési területét az ember növelte meg. Ennek ellenére az ökörbékát élőhelyének pusztulása veszélyezteti.
Megjelenése
Testhossza 9-20 centiméter, testtömege az 500-800 grammot is elérheti.[1][2] Háta olajszínű vagy vörhenyesbarna, nagy, sötétbarna vagy fekete foltokkal és háta közepén egy sárga vonallal tarkázott. Hasa sárgásfehér. Más békafajokkal ellentétben az ökörbéka hímje nagyobb a nősténynél. A béka szeménekpupillája vízszintesen helyezkedik el és tojásdad alakú; a mozgatható szemrészek alatt különleges mirigy található, amely védi a szemet a piszoktól és a homokszemcséktől. Izmos hátsó lába és úszóhártyái segítségével az ökörbéka a testhosszánál akár kilencszer nagyobb távolságra is képes elugrani.
Az ivarérettséget 2-4 éves korban éri el. A párzási időszak tavasszal és nyár elején van. A nőstény egy alkalommal 10 000-20 000 petét rak. A kikeléshez 4-20 nap kell. Az ebihalból 1-3 év múlva válik kifejlett béka.
