Óriás pókszázlábú
|
|
|
Természetvédelmi státusz
|
Nem szerepel a Vörös listán
|
Rendszertani besorolás
|
|
Tudományos név
|
Thereuopoda longicornis Fabricius, 1793
|
Szinonimák
|
- Scolopendra longicornis Fabricius (1793)
- Th. nobilis Templeton (1843)
- Th. downesii Newport (1845)
- Th. hardwickei Newport (1845)
- Th. serratipes Gervais (1847)
- Th. templetoni Humbert (1865)
- Th. castanea Meinert (1886)
- Th. birmanica Pocock (1891)
- Th. feae Pocock (1891)
- Th. amokiana Verhoeff (1904)
- Th. decipiens Verhoeff (1905)
- Th. d. cavernicola
- Th. d. genuina
- Thereuopoda flagellifera Verhoeff (1905)
- Th. f. meggittii
- Th. f. rangoonensis
- Th. multidentata Verhoeff (1905)
- Th. nana Verhoeff (1905)
- Th. venator Verhoeff (1925)
- Th. reconditum Silvestri (1925)
- Th. haasei Verhoeff (1937)
- Th. singaporiensis Verhoeff (1937)
- Th. viridescens Verhoeff (1937)
- Th. tweedii Verhoeff (1937)
- Th. nivicomes Verhoeff (1942)
- Th. cerberina Verhoeff (1943)
|
Hivatkozások
|
|
Az óriás pókszázlábú (Thereuopoda longicornis) a trópusi soklábúak egyik faja a pókszázlábúak (Scutigeridae) családból. Mediterrán rokonától, a légyölő pókszázlábútól egy nagyságrenddel nagyobb, 15–25 centiméteres testhosszt, és akár 30 centiméteres lábterpesztávolságot is elérhet. Délkelet-Ázsia trópusi esőerdőiben és Japánban gyakori. Élőhelye nagyobb részt a párás, nyirkos területeken van (például barlangok, rothadó avar, nagyobb kövek alatt), mivel könnyen kiszárad. Aktív ragadozó, minden állatot elfogyaszt, amelyet képes megmérgezni erős mérgével. A méreganyag a többi százlábúféléhez hasonlóan gyulladást, szövetelhalást és a nyirokmirigyek duzzanatát okozhatja.
Források