A Zirci Arborétum hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteménye, 400 m-rel a tenger szintje felett. Az arborétum Zirc belvárosában, közvetlenül a zirci apátsági ingatlanokhoz csatlakozva jelzi, hogy valamikor az apátság területéhez tartozott. Első fáit a ciszterci szerzetesek ültették 1780-ban, amikor angolkertet alakítottak ki az apátság és az attól nem messze, a középkorban létesített halastó körül. Ezek közül a fák közül több máig áll.
Az arborétum területe 1951 óta Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület néven országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt áll. Vagyonkezelője - és a természetvédelmi kezeléséért felelős - a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság(BfNPI). Az arborétum központja Zircen van (Damjanich u. 9.).
A bejárat közeli ligetAz arborétum virágai_1Zirci Virágvarázs
2012 első félévében a Zirci Ciszterci Apátság kérte az Emberi Erőforrások MinisztériumánakEgyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságát, hogy a park kezelését, illetve tulajdonjogát adják át, illetve vissza az apátságnak. Ennek fejében vállalták volna az arborétum szakszerű, a KEOP pályázatban előírt kezelését, a kérelmet véleményező Vidékfejlesztési Minisztérium azonban megállapította, hogy ezt az aktuális jogszabályok nem teszik lehetővé, mert az egyház nem tud cserében hasonló méretű és hasonlóképp védendő területet felkínálni.[1]
Természeti értékei
Az arborétumban közel hatszáz fa- és cserjefajt gyűjtöttek össze. A fajok fele a Bakonyban általánosan elterjedt, további 40%-uk a Cuha völgyéből ismert. A betelepített hetven tűlevelű faj között találjuk Magyarország legidősebb simafenyőit. Tavasszal a patak két oldalán ex situ védett lágy szárú fajok virágai nyílnak. Védett a növénykert kétéltű- és denevérfaunája is.
A bejáratnál a középkorban kialakított, egykori halastavat az arborétumot átszelő Cuha-patak vize táplálja. A park állandó lakói a mókusok; a fák között időnként őzek is feltűnnek.
Az arborétum kezelői-, vagy tulajdonosváltásának híre
Korábban, 2012. augusztusában helyi lakosok és szakértők tudakolták meg az LMP képviselőit, akik tudni vélték, hogy állítólag egyházi forrásból kérvényezték a park egyháznak való átadását. Az ily módon politikaivá váló ügy okán Jávor Benedek június végén konkrét kérdésekkel fordult a vidékfejlesztési miniszterhez, a felmerült lakossági hírforrás valóssága tisztázása miatt, vagyis arról, hogy valóban át kívánja-e adni a kormány az arborétumot egykori tulajdonosának. A politikus szerint a természetvédelmi területek kezelése alapvetően állami feladat, amire a nemzeti park igazgatóságok hivatottak. A miniszter kissé körülményesen fogalmazott válaszából az derült ki, hogy igény az lenne az átadásra, kérvényezték az átadás lehetőségét a minisztériumnál, de a minisztérium kimondja, hogy jelenleg kizárólag jogellenesen lenne átadható az arborétum. A parkban egyébként nemrég ért véget egy jelentős közpénzigényű (90 millió forintos), KEOP-forrásból támogatott élőhely- és infrastruktúra-rekonstrukció. Arra a kérdésére, hogy ki kezdeményezte az arborétum átadását, a válasz nem tért ki.
Újságírók ezért megkeresték a Zirci Ciszterci Apátság apátját, akitől megtudták, szerinte az apátság belső ügyei nem kell, hogy érdekeljék a sajtó olvasóit, ezért arról a kérdésről nem nyilatkozott, hogy kérték-e az arborétum egyházi kézbe adását. Az apát annyit volt hajlandó elárulni, hogy ő örülne, ha az állam visszaadná az egyházi birtokokat, mert akkor nem kéne folyton az államnál kopogtatniuk, hanem megpróbálnák maguk fenntartani a létesítményeiket.
Fák és facsoportok
Az apátságban jelenleg egy 590 milliós beruházás folyik, felújítják a templom homlokzatát, az előkertjét, turisztikai látogatóközpontot alakítanak ki, ha elkészül, oktatói kabinettel és egy új kiállítótérrel fog rendelkezni. A tizenhat szerzetest befogadó zirci rend egy hetven fős nyugdíjas otthont is üzemeltet. A sajtó később az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapta meg a választ, hogy a Zirci Arborétum átadását valóban a Zirci Ciszterci Apátság kezdeményezte . Az apátság felajánlotta, hogy az átadás esetén legalább 20 éves vagyonkezelői szerződést kötne a mostani vagyonkezelővel, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal, annak érdekében, hogy az európai uniós projektből megvalósított beruházással kapcsolatban semmilyen probléma ne merüljön fel, így a projektzárás is a pályázati kiírásoknak megfelelően valósulhasson meg.
A Vidékfejlesztési Minisztérium ezután az Index kérdésére azt válaszolta, hogy az ilyen kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő ingatlanok elidegenítése speciális, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdés a) pontjában foglalt előírás alapján, kizárólag a vidékfejlesztési miniszter egyetértésével, legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel történő csere útján lehetséges. A természetvédelmi szempontból megfelelő csereterületet a kérelmező Zirci Ciszterci Apátságnak kellene biztosítania. Állami tulajdonú védett természeti terület tulajdonjogának egyéb jogcímen történő egyházi tulajdonba kerülését a jogszabályok nem teszik lehetővé.
Más részről a Balaton-felvidéki NPI 2007-ben egy KEOP pályázat keretében támogatást nyert a Zirci arborétum fejlesztésére és helyreállítására, a beruházás 2012 decemberi várható befejezését követő ötödik év végéig a pályázatban vállalt feltételekkel való hasznosítási kötelezettség terheli, továbbá a fenntartási szakaszt követő 20 éves ellenőrzési szakasz idején is folyamatosan biztosítani szükséges az Zirci Arborétum szakszerű fenntartását. Ellenkező esetben a pályázó köteles a korábban részére folyósított EU-s támogatás visszafizetésére. A felelős minisztérium tehát még nem döntött hivatalosan az apátság kérvényéről, de a válaszukból az derül ki, hogy inkább nemzeti park igazgatósági kezelésben tartanák az arborétumot.
Virágok, lágyszárúak
Látogatása
Két bejárat várja a látogatókat;
a város felől a tó melletti, Damjanich utcai;
valamint az északi oldalon parkolóval — ez főleg az autóbusszal érkező csoportoknak előnyös.
Az északi bejárattól kétszáz éves kislevelű hársfasor indul. A filagória (kerti pavilon) műemlékként védett. Az ajánlott útvonalon mintegy száz különleges fát ismerhetünk meg, egyebek közt:
a 170 éves jurányi hársat és
a gumiszerű kérgéről nevezetes amúrmenti parásfát.
Különleges látványt nyújtanak a Cuha-patak kő- és fahídjai, lépcsős vízesése és természetes mederszakaszai. A tó környékének festői képét sziklakerti növények, cserjék és lágyszárúak betelepítésével alakították ki.
A bejáratoknál kiadványokat, ajándéktárgyakat és díszcserjéket árulnak. Az előzetesen bejelentkező, legfeljebb 25 fős csoportok külön díjért szakvezetést kérhetnek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság május elején minden évben itt ünnepli meg a Madarak és fák napját.
