Miután a turbómotorokat betiltották az új idényben, a Zakspeed sem használhatta tovább a saját gyártású erőforrásait, hanem helyette a Formula–1-be újonnan érkező Yamaha motorjaira cserélték azokat, kizárólagossági szerződéssel.
Mivel a csapatnak az előző évben egyetlen pontot sem sikerült gyűjtenie, így arra kényszerültek, hogy prekvalifikáción vegyenek részt. Ezt megugrani azonban az egész év során mindössze Schneidernek sikerült, és azt is csak két alkalommal: Brazíliában és Japánban. A problémák fő oka a gyenge Yamaha-motor volt, a teljesítményét kb. 560 lóerőben állapították meg a spanyol nagydíjat követően,[1] miközben a rivális Ford és Judd motorok, de még az egyébként szintén gyengébbnek mondható V12-es Lamborghini-motorok is 620 lóerőre voltak képesek, nem beszélve az élmezőny erőforrásairól. A csapat az idény végével meg is szűnt, a Yamaha pedig mint motorszállító kiszállt, hogy a Brabham oldalán térjen vissza 1991-ben.
Eredmények
(félkövér jelöli a pole pozíciót, dőlt betű a leggyorsabb kört)
.svg){kind=small}
