PROFILBARU.COM

	Ybl Ervin
	Életrajzi adatok
Született	1890. január 14.; Budapest
Elhunyt	1965. augusztus 11. (75 évesen); Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Születési neve	Ybl Ervin Ferenc Nándor Lajos
Ismeretes mint	művészettörténész
	Pályafutása
Szakterület	művészettörténet
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ybl Ervin témájú médiaállományokat.

Ybl Ervin (Budapest, 1890. január 14. – Budapest, 1965. augusztus 11.) magyar művészettörténész, a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1960). Ybl Miklós távoli rokona volt.^[1]

Életpályája

Jogi és filozófiai doktorátust szerzett. 1919-ben felvették az Eötvös szabadkőműves páholyba. Évekig a Budapesti Hírlap képzőművészeti rovatát vezette, majd a vallás- és közoktatásügyi minisztériumának osztályfőnöke volt. 1931-ben a budapesti tudományegyetemen az olasz szobrászat történetéből magántanári képesítést nyert. 1941. július 1-től címzetes ny. rk. tanár volt. Hagyatékát a székesfehérvári István király Múzeum örökölte, ahol kéziratos emlékiratait is őrzik.

Főbb művei

Donatello (Bp., 1927; Bruxelles, 1930);
Toscana szobrászata a quattrocentoban (I – II., Bp., 1930);
Zala György (Magyar Művészet, 1937),
Lotz Károly élete és művészete (Bp., 1938);
Mesterek és mesterművek (Bp., 1938);
Ybl Miklós (Bp., 1956);
Csontváry Tivadar (Bp., 1958. angolul is);
A Magyar Nemzeti Galéria palotája (Bp., 1960);
A francia és angol renaissance és barokk művészet (I – II., Bp., 1960).
Az operaház. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1962
Robbia, Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1962.

Jegyzetek

↑ http://epiteszforum.hu/tisztelet-ybl-miklosnak-a-mesternek

Források

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939.

További információk

Farkas Zoltán: Ybl Ervin In: Művészet, 1965.
Rados Jenő: Ybl Ervin In: Magyar Építőművészet, 1965.
Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935. XIX. kötet, 610. o. XXI. (kiegészítő) kötet, 849. o.