A rovás Y a székely-magyar rovásban használatos betű. Történelmi nevek átírásánál ezzel jelezzük, hogy a latin betűs névben Y szerepel.
Hangértéke
Az Y hangértéke szerint I/Í vagy J lehet. A székely-magyar rovásban az Y latinbetű helyén háromféle átírás lehetséges: I/Í, J, Y. Ybl esetén Íbl vagy Ybl lehet a rovásfelirat. Az Y rovásjellel jelezzük, hogy a névben eredetileg Y szerepelt.
Ybl
Íbl
Az Y jel az I és J rovásjel ligatúrája, azaz mindkét lehetséges hangérték jelölésre került egyetlen betűben.
Története
1629
Csaknem négy évszázada léztezik az Y rovásjele. Bonyhai Moga Mihály ábécéjében láthatjuk az első kísérletet a latin ábécében fellelhető Y rovásváltozatának lejegyzésére.[1]
1930-as évek
Cserkészkés, rovásábécével.
1943
Barátosi Lénárth Lajos: "a lámakolostorban talált ősírás kulcsa"[2]
1971
Bárczy Zoltán rovás ábécéjében tünteti fel az Y rovásjelét.
1994, 2001
„
"Idegen betűk" (q, w, x, y): Az írás-kompatibilitás okán nem lehet eltekinteni e betűknek megfelelő rovásjelek meglététől. A jeleknek alapvetően ligatúráknak kell lenniük. Lehetőleg az adott latin betű hangzását utánozzák. A jelek a tulajdonnevek és idegen szavak leírásához szükségesek. Ki kell hangsúlyozni, hogy használatuk nem kötelező, és hogy XX. sz.-i alkotások - a mai ábécénkben meglévő idegen betűk leképezésére alkalmas ligatúrák.
”
– Vér Sándor, Szegedi Rovásírók Egyesülete
Vér Sándor könyve. Kézirata már 1994-ben kész volt, személyes másolatokban került terjesztésre.[3]
2008
Élő Rovás szaktanácskozáson az Y jellel is foglalkozott egy munkacsoport (Idegen nevek átírása, a Q, W, Y, X, DZS, DZ betűk).
Szabványjavaslat: A tanácskozás résztvevői határozatban támogatták a székely-magyar rovásnak az Unicode szabványosítás számára Dr. Hosszú Gábor által készített és az Élő Rovás Tanácskozáson bemutatott szabványtervezetét (N3527Archiválva2008. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben), amely tartalmazza az Y rovásjelét is.
2017
A Tomory Zsuzsa magyarságkutató emlékére állított kopjafán is megjelenik a rovásos Y.[4]
Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk a szabványosítás útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2008. 1. kiadás ISBN 9789638796714
Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk az egységesítés útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2010. 2. kiadás ISBN 9789638796752
Bárczy, Zoltán (1971): Magyar rovásírás [Hungarian Rovas Script], “Nap fiai” újság melléklete [Sons of the Sun], 1971.
Für Zoltán: A magyar rovásírás ábécés könyve, Püski, 1999.
Vér Sándor (2001): Életfa. Szeged: Bába és Társai, 2001 (Első kiadás), 2003 (Második kiadás), 2008 (Harmadik kiadás).