Az eddigi legkorábbi székely-magyar rovásfeliratot 1999. március 24-én találta a Somogy megyeiBodrog falu határában folyó ásatásban találta Magyar Kálmán régész.[1] A lelet 900 körüli, amely egy agyagfúvóka részlete. A lelet helyén a középkorban Bő falu állt, jelenleg pedig Alsó-Bű puszta található ott. Róna-Tas András akadémikus szerint ez a lelet fontos láncszem a kelet-európai írások és a székely írás között. Gömöri János, az MTA Ipartörténeti Bizottságának titkára szintén megvizsgálta a leletet. Erdélyi István régész-történész kimutatta, hogy a fújtatócső felületén lévő jelek ujjkörmök lenyomata.[2] A lelet mérete 6,2 cm × 4,2 cm, vastagsága: 1,2 cm.
Olvasat és viták
Vékony Gábor régész fejtette meg először a feliratot, az általa adott olvasat: „fúnák”.[3] Azonban ezt a nyelvészek kritizálták.[4] Ennek az olvasatnak a továbbfejlesztett változata a „fuβnék”, amely már megfelel a nyelvészek által megfogalmazott követelményeknek.[5]
Az utolsó karakter a székely-magyar rovás 'K', amely a kazáriai rovásból származik.
Jegyzetek
↑Magyar Kálmán (1999): Előzetes jelentés a bodrog-bűi X. századi vasolvasztó műhely régészeti kutatásairól. In: Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban, Ed.: János Gömöri. Sopron-Somogyfajsz, 1999.
↑Erdélyi István (2000): Az alsóbűi rovásfelirat, 93. In: Turán, Vol. III. No. 5.
↑Vékony Gábor (1999): 10. századi székely felirat a Somogy megyei Bodrog határában. In: História, No. 8, Vol. 1999, 30-31
Magyar Kálmán (1999): Előzetes jelentés a bodrog-bűi X. századi vasolvasztó műhely régészeti kutatásairól. In: Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban, Ed.: János Gömöri. Sopron-Somogyfajsz, 1999.
Magyar Kálmán (2001): Szent István államszervezésének régészeti emlékei, Kaposvár-Segesd: Local Government of Segesd
.svg){kind=small}
